Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039

BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1051 ütése" az Újépületen hatott ösztönzően. Ezért nem elégedtek meg a nemzetőrséghez, majd azt követően a főváros polgárságához intézett, „az események felett virrasztó" választmány informálását kérő („ha valamit érdekeset tud") felhívásával - amelyek szeptember 9-én délelőtt váltak általánosan ismertté Pesten és Budán. Ezért határoztak olyan rendszabályokról, amelyek hatásosnak ígérkeznek, mutatják a Társulat vezetőinek kétségtelen elszántságát — de ugyanakkor ideiglenesek is és így jelzik: csak a bizonytalan közeli napokra, a várható rendeződés néhány napos időtartamára kívánják azokat életbe léptetni. így született a határozat a szeptember 9-i nagygyűlésen — amely egy öttagú küldöttséget is menesztett a nádorhoz, hogy a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre választ nyerjen—, hogy „aláírást nyit a társulat honvédi seregre" Perczel Mór fővezérlete alatt, négy alvezér és tíz százados (köztük: Petőfi, Vasvári, Csernátoni) vezetésével. Az elfogadott általános szabályok szerint az Egyenlőségi Társulat ezer főre tervezett „honvédi ezredének" tagja lehet mindenki, „mihez más, egyszerű beírásnál nem kívántatik". A szabályok azt is leszögezik, hogy „ezen honvédi kötelesség" szeptember 10-13-án tart, vagyis összesen négy napig. Mindezek nem okozhattak gondot a belügyminiszternek vagy Hajnik rendőrfőnöknek, akinek a Budapesten felállított „országos rendőri osztály" igazgatójául történt kinevezését éppen előző nap hozta nyilvánosságra a kormány hivatalos lapja, a Közlöny. Azt azonban feltehetően már nem olvastákhomlokráncolás nélkül, amit az .Általános szabályok" 4. pontja mond: „Minden tag, kinek fegyverre volna szüksége, a választmány által láttatik el." Milyen fegyverekkel rendelkezett a választmány (az Egyenlőségi Társulat) és milyen forrásból? Miként valósítható meg a belügyminiszteri éa hadügyminiszteri tisztséget azokban a napokban egyedül betöltő Szemere érthető igénye, hogy rendelkezzék a fővárosban állomásozó, illetve szerveződő fegyveres erők felett, ha „az egyenlőségi társulat honvédi ezredének" várhatóan felfegyverzett tagjai a szabályok 2. és 3. pontja értelmében aláírásukkal a választmánynak fogadnak engedelmességet, illetve tartoznak a parancsokat „minden ellentmondás nélkül" teljesíteni? De felmerül az a kérdés is, hogy kitől nyerték az engedélyt a szervezésre, amikor eddig minden — a honvédségen és a nemzetőrségen kívül — létrejött fegyveres testület miniszterelnöki jóváhagyással alakult? Csodálkozhatunk-e tehát azon, ha a forrásokban Hajnik rendőrfőnök közbelépéséről olvasunk?1

8 Belügyminiszter és rendőrfőnöke helyzetét, a döntés meghozatalát jelentősen megkönnyítette a sajtó, mégpedig a Kossuth Hírlapja. Ennek aznapi, szeptember 9-i számában jelent meg az .Állapotunk és politicusaink" című kétrészes írás folytatása, amely — és ez csak a második közlésben vált világossá — válasz a Nép-elem már említett, „Frakk és minisztérium" című cikkére. A névtelen (jelzése: S) eszmefuttatás szerzője az Egyenlőségi Társulatnak 8-án hozott döntéseit már ismerhette és igyekezett elmarasztalni azok kezdeményezőit. A meglehetősen keményhangú támadást bevezetve, utal arra, hogy francia mintára itt is „tárca-harc" folyik, s egyesek — akik nehezen tűrik, hogy őket kormányozzák — „mindent felhasználnak, hogy a jelen kormány megbukjék". (Kiemelés utólag.) Nem elég nekik a sajtó, az ott megismétlődő személyeskedő támadások (amelyeknek egy refrénje van: minket tegyetek meg miniszternek, csak mi vagyunk alkalmasak rá), hanem 18

A szept. 9-i eseményekre: a polgárokhoz intézett felhívásra, a nádorhoz menesztett küldöttségre, a felállítani tervezett „horjvédi sereg" tisztikarára, szabályaira ld. a Nel 1848. szept. 10-i (61.) számát. 4 Századok 1978/6