Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039

1042 URBÁN ALADÁR jött a futár Budáról, aki az országgyűlés száz tagú küldöttségének érkezését jelentette. így Batthyány és Deák maradtak, részt vettek a küldöttség nyilatkozatának előkészítésében, majd maguk is megjelentek szeptember 9-én Schönbrunnban, amikor a király fogadta a pesti küldötteket.3 Ezekben a napokban Pest-Budán is fontos események zajlottak. Ami a minisztérium munkáját illeti, az elsősorban Kossuthra és Szemerére hárult, mivel nemcsak Batthyány és Deák volt távol, hanem Mészáros Lázár hadügyminiszter is, aki még augusztus 26-án visszautazott a déli táborba. Széchenyi pedig — mint ismeretes — teljesen összeroppanva hagyta el a fővárost szeptember 5-én. A távollevő miniszterelnököt elnöki tisztében Klauzál Gábor helyettesítette, de tevékenysége kimerült a Bátthyányhoz intézett tudósításokban. A hadügyminiszter helyettesítését eredetileg Széchenyire akarták bízni, de annak kétségbeesett tiltakozása miatt Szemere vállalta azt magára, aki azután a Batthyány feladatköréhez tartozó honvédségi és nemzetőrségi kérdésekben is rendelkezett. A visszahúzódó Klauzál és Eötvös ezekben a napokban legfeljebb a minisztertanácson jelent meg, hagyva az ügyek intézését a két legaktívabb miniszternek, akik ezekben a válságos napokban a legfontosabb minisztérium: a hadügy, a belügy és a pénzügy tevékenységét irányították. A nádor nem is érezte magát biztonságban mellettük, mint jelezte ezt szeptember 4-én Batthyányhoz intézett levelében.4 István nádor ugyanis — nem teljesen alaptalanul — attól tartott, hogya a bécsi rossz hírek és a kormány esetleges lemondásának hatására Pesten zavargások törnek ki, s Kossuth és Szemere magukhoz ragadják a hatalmat. Az önkéntes nemzetőrök váci tábora és a fővárosban toborzott „Kossuth-vadászok" csapata csak növelte gyanakvását. A maga részéről tehát megtette a szükségesnek vélt ellenintézkedéseket. Elsősorban katonaságra volt szüksége, mert a fővárosban - a nádor személyes védelmét szolgáló gránátos zászlóaljon kívül — csak néhány század sorkatona és kevés tüzérség volt, továbbá a Württemberghuszárok egy osztálya, amely a „tűzőrség" (rendzavarás esetén kivezényelt karhatalom) feladatát látta el. Ebben a vonatkozásban a nádor kezére játszott a kormánynak az a döntése, hogy a Bécsbe visszatért királyt - mivel „egészsége helyreállott" - hívják meg az országgyűlés szeptember közepére tervezett befejezésére. Az országgyűlés színhelyének szokásos biztosítása ugyanis magától értetődően kívánta meg a főváros helyőrségének növelését. Ennek érdekében, valamint azért is, mert maga Batthyány is zavaroktól tartott, Mészáros Lázár még a táborba utazása előtt, augusztus 25-én intézkedett, hogy a Nagyszebenben állomásozó Uracca gránátos zászlóaljat „sebes marsban" indítsák Budára. A következő lépést a nádor tette, már Batthyány és Deák távollétében, augusztus 29-én. Az 3 Batthyány és Deák bécsi útjára, Batthyány szeptember 3-án a nádorhoz intézett levelére, Batthyány és Deák Pestre küldött jelentésére ld. Károlyi Árpád: Gróf Batthyány Lajos . . . főbenjáró pöre. Bp. 1932. I. 393-400; II. 5, 9-11, 361. Az osztrák kormány emlékiratának és a nádorhoz intézett aug. 31-i királyi leiratnak hivatalos kiadását ld. Sammlung der für Ungarn erlassenen Allerhöchsten Manifeste und Proklamationen . . . Ofen, 1850. Anhang. 3-23. Magyar fordítása a korabeli sajtóban, továbbá Papp Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez. 1848-1849. 1868.1. 401-418. 4 Mészáros elutazására ld. KLÖM XII. 799. Széchenyi tervezett megbízatására (és általában ezekre a napokra) ld. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. S. a. r. Károlyi Árpád. Bp. 1921-22. I. 385-386. Szemere megbízatásának jellegéről: OL H 75. Hadügyminisztérium, általános iratok (a továbbiakban: HM) 1848: 5634. A nádor szept. 4-i levele Batthyányhoz: Károlyi, Batthyány pöre II. 6-7.