Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1043 ekkor kelt nádori levél Szemeréhez mint helyettes hadügyminiszterhez szólt és arra hivatkozott, hogy „közeledvén az országgyűlés vége", amikor a király látogatása is várható, ezért szükséges a rend biztosításáról gondoskodni, amelyre a helyi nemzetőrség aligha volna elegendő. A nádor elsősorban lovasságot tartott szükségesnek, amely már puszta megjelenésével is képes a megzavart közcsend helyreállítására. Ezért kérte, hogy a Fejér és Veszprém megyében állomásozó Kress könnyű lovasság két osztályát „gyakorlat vagy más alkalmas ürügy" alatt a Budakeszi, Budaörs és Bicske térségbe vonják össze, míg a távolabbi 3. osztályt Móron és Csákváron helyezzék el. Mivel erről szeptember 1-én Melczer ezredes, hadügyi államtitkár intézkedett a főhadparancsnokság útján (és másnap ugyancsak ő értesítette az új katonai elhelyezésről Pest megyét is), felmerülhet a gondolat, hogy mindez Szemere tudta nélkül történt. Szemere szeptember 3-án kelt levele azonban, amelyben Mészáros Lázárt értesíti, hogy a fővárosban levő huszárokat és a Kxess-lovasság egy osztályát küldi a táborba, eloszlatja ezt a kételyt.5 Mi a magyarázata annak a látszatnak, hogy Szemere a nádor kezére játszik? Csak egy oka lehet: nem figyelt még fel a nádor oldaláról fenyegető esetleges ellenforradalmi lépések veszélyére, és elsődleges feladatának a déli tábor, az ekkor már Mészáros Lázár parancsnoksága alatt álló dél-magyarországi haderő erősítését tartotta. (Bechtold vezérőrnagy lemondását Mészáros augusztus 31-én jelentette a minisztériumnak.) így indult a Pesten szállásoló magyar legénységű Turszky zászlóalj három százada szeptember 3-án Verbászra és állt készen a Répásy Mihály parancsnoksága alatt álló Württemberg huszárosztály arra, hogy amint a Kress-lovasság megérkezik, ugyancsak indul a táborba! Vagyis Szemere tudtával megkezdődik a magyar legénységű sorezredi alakulatok elszállítása, mivel a délvidékről érkező jelentések alapján világossá vált, hogy csak ezek tekinthetők megbízhatónak a szerb felkelőkkel szemben. Ilyen körülmények között írta meg a nádor szeptember 4-én kelt levelét Ferenc Károly főhercegnek, amelyben a kormány lemondásával és a törvényhozó testületnek a francia forradalomra emlékeztető lépésével számolva (hogy ti. az magához ragadja a hatalmat) arról a lehetőségről elmélkedett, hogy ő létesít „diszkrecionális" hatalmat és arról érdeklődött, hogy erre az esetre kaphat-e csapatokat. A nádor, akiben nem különösen bíztak Bécsben, néhány nap múlva a diktatúrára irányuló terveire helytelenítő választ kapott ugyan, de a készületek — a jelek szerint — egyelőre folytatódtak, mert Hajnik Pál, az országos rendőrség vezetője szeptember 5-én délben azt jelentette Szemerének, hogy „az egész város alarmirozva van amiatt, hogy Budárul a gránátosokat Bécsbe viszik". Pillanatnyilag nem világos, hogy ezt az újabb magyar legénységű elit-alakulatot, amelyre a király tervezett érkezésekor szükség lett volna, kinek a parancsára készültek elszállítani, illetve, hogy nem volt-e az valami megtévesztő manőver. Szemere kétségtelenül nem tudott róla. Azonnal intézkedett is, hogy szerezzenek megfelelő információkat a dolog mibenléte felől.6 'Batthyány aggodalma az esetleges fővárosi összeütközés miatt: ORH jel. 52. Az említett katonai intézkedésekre ld. HM 1848: 5583, 5852; OL H 82. Hadügyminisztérium, biztossági osztály (a továbbiakban: HM bizt.) 1848-10-770; OL H 9. Belügyminisztérium, elnöki iratok (a továbbiakban: BM ein.) 1848: 820. Ld. még Pest megye levéltára. Alispáni iratok 1848: 1304. 'Bechtold lemondására, továbbá a Pesten levő katonaság elszállítására: BM ein. 1848: 826, 890; HM 1848: 5939. A nádor levele Ferenc Károly főherceghez: Károlyi, Batthyány pöre II. 7-9; magyar fordítását közli Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben, (a továbbiakban: Levelek) Bp. (1943) 209-210. A gránátosok tervezett elszálh'tására: ORH jel. 56; HM 1848:6066; BM elsz. 836.
