Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
1040 URBÁN ALADÁR mégis a miniszterelnökséget ebben a reménytelen helyzetben? Kossuthot akarta volna megakadályozni csupán a hatalomra kerülésben, vagy a forradalmat a továbbfejlődésben? Hitt-e még Batthyány abban, hogy Bécstől várhat-e valamit - vagy csak megkísérelte elodázni azt, amit személyes meggyőződése szerint a nemzetre nézve katasztrofálisnak tartott: a fegyveres összecsapást a Habsburg-birodalommal? Miért tartotta meg a miniszterelnök-jelöltséget szeptember 16-a után is, amikor egyrészt Bécsben nyíltan tanújelét adták annak, hogy nem óhajtják miniszterelnökségét, Pesten pedig a vele szemben táplált gyanakvás még testi épségét is veszélyeztette? Miért vállalta a felelősséget, a „fent és lent" immár összeegyeztethetetlen felelősségét akkor, amikor bizonyos lehetett abban, hogy képtelenség eleget tenni a kétirányú és nyilvánvalóan ellentétes kötelezettségnek? A történeti személyiséggel összefonódó fenti kérdések mellett adódnak más, nem kevésbé fontos és a szakirodalomban nem mindig tisztázott problémák is. Mikor mondott le tulajdonképpen a kormány és hogyan: a miniszterek egyenként, vagy a miniszterelnök tette azt a kabinet nevében? Mikor vállalta Batthyány újból a megbízatást? A ház meg-megújuló bizalmatlansági indítványai közepette milyen tevékenységet fejtett ki Batthyány mint ügyvezető miniszterelnök, aki ezekben a napokban az egész kormányt helyettesítette? Mi volt a miniszterelnök katonapolitikai, védelmi elképzelése, és miként viszonyult ehhez a baloldal? Összefoglalóan: milyen helyzetben és milyen eredménnyel szervezte a király nevében az ellenállást az ugyanazon személyt jelentő császár zászlaja alatt közeledő inváziós erővel szemben? A jelen tanulmány megkísérli a kormányválság szeptemberi kibontakozásától Lamberg kinevezéséig áttekinteni a politikai és katonapolitikai eseményeket, összerendezni és a levéltári kutatás anyagaival kiegészíteni ismereteinket. Mivel a kormány lemondásának körülményeihez kellően vázolni kell az előzményeket, a szeptember 10-ig terjedő fejleményeket is igyekszik részletesen bemutatni. Bár az országgyűlésen zajló események a korabeli sajtó segítségével könnyebben megismerhetők, a kép teljessége kedvéért Batthyány ottani szereplésével vagy a megbízatása és tevékenysége körül zajló vitákkal is szükségesnek látszott foglalkozni. A kérdéskör egyébként olyan sokrétű, hogy a vizsgált események középpontjában álló Batthyány Lajos intézkedései közül csak a legfontosabbakat érinti, s azok részletes vizsgálatára sincs mindig (ere. 1. A kormányválság előzményei 1848 augusztusában a magyar politikai közvéleményt kezdetben a császárnak Innsbruckból Bécsbe való visszatérése és a „birodalmi színek" tervezett felvétele, majd Szenttamás sikertelen ostroma és a hadügyi törvény vitája foglalkoztatta. Bármily éles volt a vita az utóbbival kapcsolatban, bármennyire csapott az túl az országgyűlés falain és tette próbára például Petőfi és Vörösmarty barátságát is - rövidesen ennek a törvénynek a királyi szentesítése, illetve annak megtagadása került az érdeklődés középpontjába. Pontosabban szólva: amikor a magyar kormány a robbanással fenyegető horvát-magyar viszony rendezése érdekében jelentős engedményekre szánta el magát, remélvén, hogy cserébe elnyeri politikájának jóváhagyását és támogatását, egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy az osztrák-magyar viszony a feszültség igazi forrása. Ezt már nemcsak a Marczius
