Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

ÓBOLGÁR FORRÁS A M AGYAR-BOLGÁR HÁBORÚRÓL 323 Amikor hazaérkeztem, feleségem, Mária, betegen feküdt. Az Úrhoz és szent Györgyhöz fohászkodtam Mária meggyógyításáért. Ekkor ráhelyeztem az abroncsokat, és a feleségem meggyógyult. Ezután megkértem a kovácsot, hogy az abroncsból keresztet készítsen. Bár a szent György-csodának még nem ismerem valamennyi szláv kézirat-változatát, mégis az eddigi irodalom alapján úgy tűnik, hogy e variánsok tartalmi vonatkozásban megegyeznek egymással. Az 1. (Troicko-Serg.) és az 5. (szófiai) kézirat összevetéséből megállapítottam, hogy szövegük szinte szószerint egyezik. Az eltérések nem jelentősek: egy-egy mondatnyi különbség (az 1. legvégén: „Ina mnoga Cjudesa . .. progna"; az 5. befejező mondatában: „Mnogo me praSa.. . takoze"); egy-egy kifejezéssel, jelzővel, stb. rövidebb vagy hosszabb a két kézirat; egy esetben más-más személynév szerepel (1. „Osifa", 5. „Stefana"); hangtani, helyesírási és lexikális változatok feltűnése. Mindössze ennyi a két kézirat közötti különbség. Snegarov is úgy látja, hogy a 14. századi orosz és a 14—15. századi déli szláv kézirat között igen nagy a rokonság tartalmi-és nyelvi szempontból, valamint a stílus vonatkozásában is. A 17. századi orosz kézirat viszont valamely déli szláv (talán makedóniai eredetű középbolgár vagy szerb szerkesztésű) változat későbbi átdolgozásának tekintendő (Starobiig, razkaz 220—221). Hasonlóképpen csak kisebb eltérés állapítható meg az elbeszélés címében és első mondatában. Vö. (a szám a kézirat-változatokat jelöli): 1. „Szent György csodája a kereszttel és a bolgárral". „Megérkezék, imondá, egy vándor-barát ..." - 2. „Szent György vértanú csodája a bolgárral, akit a háborúból kiszabadított." „Mondá Iosif, a szicíliai születésű szerzetes,aki a Mura város melletti monostorban élt." — 4. „Ugyanezen a napon szent György vértanú csodája a bolgárral". „Egy Iosif nevű nagytekintélyű szerzetes mondta el ezeket". - 5. ,,Szent György vértanú első csodája a bolgárral, akit György megmentett és kiszabadított". „Megérkezék, mondá, egy vándor-barát, és néhány napot ott töltött ..." De szempontunkból különösen az fontos, hogy a magyarokra (ugrókra)· vonatkozó részletek is teljes egészében megegyeznek egymással. Az eltérések itt is igen csekélyek, mutatja a magyar nyelvű fordítás. Az események, amelyekről a forrásban szó van, a 9. század második felére — Boris-Michail (852-889), Vladimir (889-893), Symeon (893-927) bolgár fejedelmek korára - vonatkoznak. A szövegben utalás történik a bolgárok megkeresztelkedésére (865.), a pogány bolgár főurak lázadására (866.) és említés történik a bolgárok első, görög származású érsekéről (Josif 1., Stefan 5.), aki a 870. évi konstantinápolyi zsinat után jött Bolgáriába.2 A m a g y a r ο k ról az emlékben akkor esik szó, amikor az elbeszélő leimondja, hogy Symeon letaszította testvérét, Vladimírt a trónról, és Symeon Bolgária fejedelmévé 2 Vö. V. N. Zlatarski: Istorija na bilgarskata dtríava prezi srëdnité vëkove. 1/2. Sofija, 1927. 249, 252, 260, 281-300, 298; I. Dujlevb: ízistaratabblgarskaknifnina. I. Sofija, 1943. 210-212; Christomatija2 260. Az itt említett események történeti tényeken alapulnak, vö. Zlatarski: i. h.; Jireíek K. J.: A bolgárok története. Nagy-Becskereken, 1889. 144-148. A bolgárok első érsekére vonatkozóan, vö. Zlatarski: i. m. 260 kk.; Snegarov: Neizvesten i. m. 295-296; Grlzv. VI. 243; Snegarov: Starobblg. razkaz 224-225. Érdemes megemlíteni, hogy Snegarov az „ezyka bltgarskaa" kifejezést 'protobolgár (bolgár-török)'-ként értelmezi. Szerinte ugyanis a protobolgárok még Boris idejében és Symeon uralkodásának a kezdetén is különálló etnikai csoportot képeztek, s noha el-