Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 301 blattban, a Wiener Parlaments Korrespondenzben és a Berliner Tageblattban fejtették ki véleményüket.118 A Bleyer és munkatársai ellen a választási visszaélések kiteregetése és a pártalapítás terve ellen indított támadás minden komolyabb alapot nélkülözött. A magyarországi választási csalások és erőszakosságok köztudomásúak voltak; nyilván nem ezeknek szellőztetése, hanem elkövetése rontotta az ország tekintélyét. Még élesebb kritikát mondott a választásról — elvi alapon is — az ellenzéki sajtó, jelesen a Népszava, amely a választásokat terrorválasztásokként jellemezte, amelyet már a lefizetett sajtó sem tud tagadni.119 Politikai és gazdasági katasztrófa volt ez az országgyűlési képviselőválasztás — foglalja össze a cikk gondolatmenetét egy miniszterelnökségi átirat —, amely veszélybe döntötte az állam jóhírét és az állampolgárok tisztességét és komolyságát."12 0 Bleyer a nyilvánosság előtt nem tért ki többet a választások kérdésére, bár a választási kudarc nyilván továbbra is nyomta a lelkét. Nem foglalkozott ezzel az MNNE soron következő augusztusi VIII. közgyűlésén sem. Az egész választási taktika mérlegelésének és a további konkrét célok kijelölésének feladatát átengedte Gratznak, akinek helyzete a választásokon győztes Bethlenhez fűződő szorosabb kapcsolatai miatt átmenetileg az MNNE-n belül megerősödött. Bethlen miniszterelnök és Gratz elnök a közgyűlésen követendő taktikát 1931. augusztus 11-én beszélték meg.12 1 Ekkor még egyikük sem tudta, hogy ilyen minőségükben ez az utolsó tárgyalásuk. Bár a kormánypárt, az Egységes Párt és a kormánytámogató Keresztény Gazdasági és Szociális Párt formálisan győzött a választásokon, az előbbi 158, az utóbbi 36 mandátumot kapott, és így a kormánytöbbség 194 mandátummal rendelkezett az ellenzék összesen 53 mandátumával szemben, az Egységes Párt az 1926-os választáshoz képest mégis 14 mandátumot veszített, a titkos kerületekben pedig, beleértve a fővárost is, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal együtt kisebbségben maradt az ellenzékkel szemben. A választás tehát a kíméletlenül alkalmazott diktatórikus eszközök ellenére sem hozta meg a kormányzati rendszer megerősödését. A válság hatására növekvő tömegnyomás, amelyben 1931 elejétől a parasztság, a német parasztság is, teljes erővel résztvett, egy az agrárius-merkantil ellentéttől megosztott, az állami bürokráciától az 1 18 Bleyer Jakab a németség előtt vádolja Magyarországot. Nemzeti Újság, 1931. júl. 21. 8. Magyarország és a német kisebbség. Pesti Hírlap, 1931. júl. 23.6. „Nemzeti Újság" gegen Abg. Dr. Bleyer. S, 1931. júl. 26. 6-7. Bleyer Jakab újabb éles támadása a magyar választások ellen. Nemzeti Újság, 1931. aug. 1. 9. Nagynémet okvetetlenkedés. Előőrs, 1931. júl. 26. Féja Géza: A hazai németek. Bleyer Jakab arca. Előőrs, 1931. aug. 9. Wir und Nemzeti Újság. S, 1931. aug. 16. 5. - Bleyer inkriminált megnyilatkozásai a Wiener Parlaments Korrespondenz kőnyomatosban és a Berliner Tageblatt 1930. júl. 30. számában jelentek meg. Magyar fordításuk a Nemzeti Újság idézett polemikus cikkeiben. 119 Tiszta a helyzet. Népszava, 1931. júl. 1. 1. 120 OL IM Ein. biz. 1931-1011/20-A cikk miatt az Igazságügyi Minisztérium a Miniszterelnökség javaslatára bűnvádi eljárást indított a Népszava, ill. fel. szerkesztője, Farkas István országgyűlési képviselő ellen (OL IM Ein. biz. 1931-1011/149). A választás első külföldi visszhangja a németlakta falvak, Szarvas, Soroksár, Bia szociáldemokrata elkötelezettségének kiemelésével: Az Arbeiter-Zeitung beszámolója a nyílt szavazásos terror tombolásáról. Népszava, 1931. júl. 1. 7. Az ellenzéki Kisgazdapárt vezetői éppoly szenvedéllyel bírálták a választásokat, mint a - kormánypárti Bleyer: Gaal Gasztonék állásfoglalása a választási visszaélések ellen. Pesti Hírlap, 1931. júl. 21. 13. 121 OL ME 1934-0-8623(7733/1931).
