Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
84 J. P. RIPOCHE Mohamed, az Iszlám prófétája 632-ben meghalt, a muzulmán birodalom Örményország és a Kaukázus elfoglalásával növelte vallási befolyása szféráját. A Fekete-tenger partvidéke a muzulmán hittérítőknek, akárcsak a bizánci misszionáriusoknak, kedvelt működési területe volt. A kazár kán udvarát a 8. század, s a 9. század elején elárasztották a három vallási áramlat — az ortodox, az iszlám és a zsidó — hitteijesztői. Ahogy a magyarok és kabarok kiváltak a kazár uralom kötelékéből, közösen új tartózkodási területet választottak. Letelepedtek a Dnyeper, Dnyeszter, Prut, Szeret és Duna folyók között, s itt maradtak egészen a besenyők 895. évi támadásáig. Ennek a vándorlásnak a folyamán aztán, az Alduna-vidékén való tartózkodásuk alatt, a magyarok találkozhattak a szlávok két apostolával, Cirillel és Metóddal. Ez a két találkozás alkalmat adott a magyaroknak, hogy jobban megismerjék az ortodox hitet. Az első találkozás egy krími keresztény város ostroma folyamán Cirill és a vad magyarok egy csapata között jött létre, akik „farkasmódra üvöltöttek".2 3 Ez a találkozás azzal végződött, hogy a magyarok vezére megígérte: keresztény hitre tér.2 4 A második találkozás Metóddal történt a Duna partján, ahova a magyarok „királya" hívta meg.2 5 Ezek a találkozások Konstantin halála előtt (861-ben), illetve a 880-88l-es években történhettek. A róluk említést tevő két szláv legenda későbbi eredetű, mint maguk az említett események. A két legenda földrajzi vonatkozásai betekintést engednek a magyarok vándorlásába a 830 utáni időkben - ebben az évben hagyták el a kazárokat. Valószínű, hogy a honfoglalás a Kárpát-medencében nem halványította el az ortodox vallásnak az emlékét, mellyel a Fekete-tenger mellékén ismerkedtek meg először. Gyula 952. évi konstantinápolyi látogatása, amelyet megkeresztelkedése, majd egy görög püspök Magyarországra küldése követett, utat nyitott a bizánci kereszténység térhódítása előtt, de ez Gyula utódai idején már visszahatást keltett: egy Bizánc-ellenes tábor kialakulásához vezetett, amelyet Géza és István képviselt. Géza, környezete tanácsára, feleségül vette Erdély fejedelmének (Gyula—Istvánnak) leányát, Saroltot.2 6 Sarolt az ortodox vallásban nevelkedett; valószínű, hogy Hierotheos püspök keresztelte meg.2 7 Amikor Gézával házasságot kötött, ortodox szerzeteseket választott, hogy elkísérjék a székvárosba, Esztergomba. Ezek a szerzetesek, Sarolttal együtt közvetlen hatást gyakoroltak Géza vallásválasztására, aki ekkor még pogány volt. Ez a vallási befolyás Vajkot (Istvánt), Sarolt és Géza fiát sem kerülte el; rá ez a nevelés igen mély hatást tett. Fejtegetéseinknek ezen a pontján fel kell tennünk a következő kérdést: vajon Géza, aki az ortodox vallás hatása alatt állt, miért fordult mégis a német császársághoz, s nem Bizánc felé? 23 Moravcsik Gy.: Bizánc és a magyarság... 37; - Vő.: Byzantine Church... 258; - F. Dvornik: Les légendes de Constantin et de Méthode de Byzance. Prague. 1933. 360. 24 Király Péter: A magyarok említése a Konstantin-legendában. Magyar Nyelv, 70 (1974). 1-11; 157-173. 25 F. Dvornik: i. m: 392; Király Péter: Magyar Nyelv 70, 269-285; 406-430; V. Vavrinek: UgT>rbskyjt korolb Dans la vie vieuxslave de Methode in: „Byzantinoslavica" XXV, 2, Prága. 1964. 261-269. 26 Szentpétery 1.: SRH Chronicon Monacense, 66. Moravcsik: Studia Byzantina 332; Váczy: i. m. 106; - Kniezsa I.: Autour du problème des traditions de Cyrille et Méthode. Études Slaves et Roumaines, 1 (1948) 238-239. 2 7 Moravcsik Gy.: Byzance et le christianisme hongr. 328; - Németh Gy.: A magyar kereszténység kezdete. Budapesti Szemle, 256 (1940), 21; - Szentpétery: SRH Chronicon Henrid de Mügeln p. 145.
