Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
BIZÁNC VAGY RÓMA? 85 Bizánctól Gézának nem volt mit remélnie, ezenkívül a keletrómai császárság hivatalosan elismerte a magyar törzsek jelenlétét Kelet-Közép-Európában: a levelek, amelyeket VII. Biborbanszületett Konstantin Turkiaarchonjaihoz2 * (Magyarország területi vezéreihez) intézett, kézzelfogható bizonyságai a területi viszonyok elismerésének, s ha Géza az ortodox hitre tér, a második helyre szorult volna vissza, mivel az első a gyulák leszármazottainak volt fenntartva. Hogy visszanyerje a hatalmat, amelyet őse, Árpád bírt a régi törzsszövetség keretében, s mely ekkorra már szétbomlott, Géza a német császárság felé fordult. 973-ban császári gyűlést hívtak össze Quedlinburgba, ahol I. Ottó elnökölt; a cseh, lengyel és orosz követségek mellett jelen volt a magyar követség is, amely tizenkét, Géza által küldött előkelőből állt. A gyűlés folyamán Géza szóvivője közölte I. Ottóval ura kívánságát: arra kérte a császárt, hogy nyugati misszionáriusokat küldjön.2 9 Ottó eleget tett a magyarok nagyfejedelme kérésének, s Passau püspökét — Pilgrimet — bízta meg azzal, hogy német és szláv misszionáriusokat küldjön ki. A következő év folyamán — 974-ben - Pilgrim küldöttei megtérítették Gézát, s öccsét, aki a keresztségben a Mihály nevet nyerte, valamint környezetüket.30 A vallásválasztás kérdésében Géza kitűnő tanácsadóra talált hitvesében. Az ő ösztönzésére tette meg azt a merész lépést, hogy a német császárság felé orientálódjék. Ha hihetünk a magyar forrásoknak, amelyek Saroltról beszélnek, megállapíthatjuk, hogy Géza hitvese amazon-jellemű asszony volt, szeretett hadakozni, inni és lovagolni; bár a keresztény hitet vallotta, a pogány szokások maradványai még hatással voltak rá.3 1 Ő irányította férjét, s nagyon lehetséges, hogy az a hadjárat is, amelyet saját vérei ellen indítottak, az ő műve volt. Az első Magyarországra érkező misszionárius a sváb eredetű Szent Wolfgang volt, akit Bajorországból küldtek ide. Magyarországi tartózkodása rövid volt, Pilgrim passaui püspök kérésére a császár visszahívta őt, s Regensburg püspökévé nevezte ki. A magyar kalandozások emléke nyugaton, különösen pedig Németországban, arra késztette Gézát, hogy császári szomszédjával jó viszonyt tartson fenn. II. Ottó (972-983), aki Theophano bizánci hercegnőt vette feleségül, barátja lett Gézának, olyannyira, hogy elküldte hozzá a magyarok megtérítésére Verdun püspökét, Brúnót.32 Az a barátság, amelyet II. Ottó Gézával kötött, szükségszerűen egyházi érdekeket is szolgált, s így Bruno verduni püspök jelenléte a jövendő magyar egyházat Passau püspöki joghatósága alá kellett hogy vesse. Salzburg, Közép-Európa egyik legrégibb püspöki székhelye azonban tiltakozott Passau hegemóniája ellen. A két püspökség között nézeteltérés keletkezett, s a császárnak kellett a döntőbíró szerepében véget vetnie ennek a viszálykodásnak. Az, hogy Géza, öccse, 2 * Jadratt Ferluga: Vizantijsko carstvo i juznuslovenske Drïave od sredine IX. de sredine X. veka. Institut d'Études Byzantines 13 (1971) 83; - Moravcsik Gy.: A magyar történet bizánci forrásai. A magyar történettudomány kézikönyve, 1(1934). 149. 29 Hóman B.: i. m. 167; - Pauler Gy.: i. m. 22; - Váczy P.: i. m. 107; - Csóka Lajos: A magyarok és a kereszténység Géza féjedelem korában. Szent István Emlékkönyv. I. Bp. 1938, 275; -Györffy Gy.: A magyar kereszténység. . . 636. 30 Hóman: i. m. 167; - Pauler: i. m. 24; - Csóka: i. m. 281. 31 Pauler: i. m. 22; - Csóka: i. m. 276. 32 Csóka: i. m. 280; - Váczy: i. m. 108. 33 Pauler: i. m. 26. Vajk születési évét 977-re teszi; Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. - Székesfehérvár évszázadai I. 1967, azt mondja, hogy István (Vajk) 975-ben született. Ha
