Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 243 Figyelemre méltó a vizsgálatot végző bizottság egyik megfigyelése is: „Néhány közösségben vannak olyan, yanasis-nak nevezett szántóföldek, amelyeket kizárólagosan és ingyen kell művelni a Gobemador számára".*6

Ha most összefoglaljuk az indiánok által a helyi hatóságoknak teljesítendő kötelezettségeket, ezek három fajtája tárul szemünk elé: munka-, termék- és pénz- jellegű szolgáltatások és kötelezettségek. Ezek — első lépés azon az úton, melynek során a comunidad-tag indiánból függő paraszt, colono válik. Második lépés, amikor a Gobemador vagy más elöljárók földet hasittatnak ki maguknak a közösség földjeiből és műveltetik azt szinte az inka korszak „mita" rendszerére emlékeztető módon. A következő fokozatok már a legelő megtámadására irányulnak. Az állami tisztségviselőből, a gobernadorból e folyamatban lesz hacendado. Mindenesetre a bemutatott példákban a Gobernadorok tevékenysége már egyre inkább hasonlóvá lett az hacendadókéhoz. Az indián comunidad-tag pedig fokozatosan colonóvá válik. Ε folyamat mögött itt is, mint másutt is, a hús és gyapjú iránti piaci igények növekedése4 7

található, mely a hatalom birtokosait teljesen gátlástalanul ösztönözte az indián parasztok állatainak, földjeinek elvételére. Hogy ez a sierrai „dinamizmus" mely körzetekre teijedt ki pontosan, nehéz megállapítani. Példáink és az indián mozgalmak körzetei alapján feltételezhető az, hogy az 1910—20-as években ez a folyamat Cuzco,Puno, Ayacucho, Apurimac, Junin departamentókban lehetett erőteljes, valamint Lima hegyvidéki körzeteiben. Azt lehet mondani: a támadás az indián földek ellen ott bontakozott ki, ahol ezek a 20. század elején még leginkább megmaradtak, ahol a kisparaszti magántulajdon vagy az hacienda a 20. századig még nem lett döntő. Más szavakkal: Peru ezen részeit a 20. században érte el a kapitalizmus, amikor az imperialista bányatőke és a kereskedelmi tőke a maga érdekei szerinti mechanizmust hozott létre, felhasználva és kiterjesztve a gyarmati korszakból fennmaradt feudális függési viszonyokat, munkaformákat, és a termelés ősi technikáját is. Más típusú problémát mutat Huarochirí térsége, mely a Rio Mala forrásvidékén, Lima departamento sierrai részén található, és kapcsolódik a junini bányavidékkel is.48

Ε térség életét az 1890—93 közt San Mateóig érkező Ferrocarril Central (Központi Vasút) kapcsolta a partvidékhez. Ezt a kapcsolatot az 1920-ban induló útépítés tovább erősítette. Olyan területről van szó, ahol - kis, zárt völgyek - a latifundiumok nem alakultak ki. ennél is nagyobbak. Yunguyo-ban a menyasszonynak esküvő előtt 8 napot kell a paplakban szolgálnia; a vőlegénynek pénzzel és ajándékkal kell őt kiváltani. Ilave-ban, ha a házastársak haragban vannak, a pap házába viszi az asszonyt, ha a férj tiltakozik, kitagadással fenyegetik, panaszolják az indiánok. Az indiánok szolgálataira vonatkozó adatokat lásd; E. Roca: i. m. 202—228. 4 6

Erasmo Roca: i. m. 232. 4 7

Puno departamento esetében Bolívia közelsége, a Titicaca-tó kedvező közlekedési lehetőségeivel épp úgy szerepet játszik, mint a Cuzco-Puno-Arequipa vasút (Déli Vasutak) adta lehetőségek. 48

Las comunidades de indigenas. Huarochirí en 1955. (J. Matos Mar, T. Guillén de Bolnarte, Julio Cotler, E. Soler, Fr. Bolnarte.) A kötet 4 falu 28 közösségét mutatja be. Szociológiai megközelítésből vizsgálták e térséget, de erőteljes történeti vizsgálatot is folytattak, amit az tett lehetővé, hogy a térségről a 17. századtól (ritka eset!) folyamatos forrásanyag volt. Francisco Tudela y Varela a század elején e térségben már 42 közösségről tudósít állami információk alapján, 11 648 taggal. Fr. Tudela y Varela: Socialismu peruano. Lima, 1905. 13.