Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
BIZÁNC VAGY RÓMA? 81 vetett ezzel a helyzettel: a magyarok a külföld előtt barbárok színében tűntek fel, akik fosztogatnak, gyújtogatnak, s válogatás nélkül mindenkit legyilkolnak, aki csak útjukba kerül. Látta, hogy a belső helyzet sem jobb: a törzsszövetség felbomlott, s a legfelsőbb hatalom, amelyet ősapja, Árpád birtokolt, régen kicsúszott az utódok kezéből, s feledésbe merült. Géza első célja az volt, hogy a területi fejedelmek függetlenségét és önállóságát megszüntesse.8 Ε törzsfők alatt ugyanis Magyarország több, független állam halmazává vált. A területi fejedelemségek megszüntetése jelenti Géza tevékenységének politikai aspektusát. Ε legfőbb célja eléréséhez az eszközt Géza a vallásban találta meg. A vallási orientációt akarta felhasználni arra, hogy a törzsfők hatalmát felszámolja, s arra is, hogy legyőzze félelmetes és hatalmas ellenlábasát, saját sógorát, aki a gyula vagy gyla címet viselő fejedelem volt Erdélyben.9 Minthogy Gyulát Bizánc támogatta, idővel megszerezhette volna törzsének az elsőbbséget Árpád és a Megyer-törzs felett, s azt a tervet, amelyet Géza dédelgetett, épp olyan könnyen ő is megvalósíthatta volna. Jóllehet ez a terv még nem érlelődött meg Gyulában, aki ebben az időben azzal volt elfoglalva, hogy a görög rítusú kereszténységet saját területén elterjessze, mégsem elképzelhetetlen, hogy a bizánciak támogatásával ő is elerhette volna a célt — a hatalom központosítását —, amire Géza törekedett.10 Nem szabad szem elől tévesztenünk egy vallási szempontból fontos tényt: még mielőtt Géza elhatározta volna, hogy a német császársághoz fordul segítségért terve megvalósításához, a gyulák erdélyi fejedelmi háza már keresztény volt. 952-ben Gyula fejedelem, Géza apósa, a konstantinápolyi udvarba ment.1 1 Ez a látogatás béke idején történt; a békeszerződés 943-ban jött létre az I. Romanos Lekapenos nevében tárgyaló Theophanos protovestiarios valamint a magyarok között. Ebben a magyarok kötelezték magukat arra, hogy öt évig nem támadják meg a bizánci császárságot.1 2 Amikor Gyula látogatást tett a kelet-európai császárság fővárosában, VII., Bíborbanszületett Konstantint találta a birodalom élén. Ez a tudós császár, akit hajlamai inkább a filozófia és történelem, mint a háborúskodás felé vonzottak, kedvező fogadtatásban részesítette jeles vendégét. „De administrando imperio" c. művében, amelyet fia, a későbbi II. Romanos császár számára írt 954—55-ben, VII. Konstantin azt mondja, hogy ez a vendég a magyar törzsszövetség hierarchiájában a második helyet foglalta el, s Bulcsu karchas csak a harmadik helyen állt.13 übrigen Fürsten überragenden ungarischen König; ihnen war jeder Stammesfürst ein Rex. - Tovább a magyar törzsszövetségről: „. . .Die lockere staatliche Gebundenheit des ganzen Volkes gestattete den Stämmen in voller Selbständigkeit Kriegs- und Beutezüge zu unternehmen. .." " Györffy Gy.: Dem Gedächtnis Stephans. . . 2. 9 Vâczy: i. m. 107. - Histoire de la Hongrie des origines. . . 56. 1 0 Váczy: i. m. 107. 1 1 Moravcsik Gy.: The role of the Byzantine Church in Medieval Hungary. Studia Byzantina, 1969. 328; - Uő.: Byzanœ et le christianisme hongrois. XVI Corso di cultura sull'arte ravennate e bizantina. Ravenna. 1969, 326. 12Louis Bréhier: Vie et mort de Byzance (Evolution de l'Humanité). Paris. 1968. 158; -Moravcsik Gy.: Byzance et le christianisme hongrois, 326; - Uő: The Role of the Byzantine Church. . . 327-328. 13 VII. Bíborbanszületett Konstantin: De administrando imperio, 40. fej.; Moravcsik-Jenkins ford. Bp. 1949. 6 Századok 1977/1
