Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

206 KRÓNIKA törvények, rendeletek megnevezésére magában a szövegben került sor. A Források és feldolgozások című melléklet fejezetenként megadja a legszükségesebb tájékoztatást a tárgyalt kérdések főbb forrásaira illetve feldolgozásaira vonatkozóan, de a teljesség igénye nélkül, és csak egy bizonyos szintig, így pl. levéltári források esetében fondokat nevez meg, s nem az egyes iratok jelzetét; ezeket a mélyebben érdeklődő a kérdésre vonatkozó monográfiákban találhatja meg. Ugyancsak ezen a szinten történhetett utalás az egykorú sajtóra, parlamenti naplókötetekre, statisztikai és egyéb kiadványokra, a korszakkal foglalkozó memoárokra. A feldolgozások tekintetében megkülönböztetett jelentőséggel szerepelnek a rendelkezésre álló marxista munkák: Magyarország története szintézisének a tárgyalt kérdésekben elmélyedni kívánó olvasói figyelmét elsősorban ezek felé kívánjuk irányítani. A felhasznált történeti irodalom jellemzésébe, értékelésébe - egy-egy feltétlenül szükséges jelzésen túl - az adott keretek közt nem bocsátkozhattunk; a magyar történetírás történetéről a 10. kötet részére készülő összefoglalás a 8. kötetben tárgyalt korszakokra vonatkozó magyar történeti irodalom tekintetében is biztosítani fogja az általános tájékozódást. A 8. kötet, mint a tízkötetes sorozat egyik közbülső tagja, - a benne tárgyalt korszakok feltételei között vizsgálva - továbbviszi a korábbi kötetekből megismerhető gazdasági, társadalmi, ideológiai folyamatokat, nemzeti problematikát, s biztosítja azok megfelelő átvezetését a következő kötethez. Ε tekintetben fokozott felelősséget rótt a szerkesztőségre az a körülmény, hogy a 8. kötet legelőbb jelent meg. Már a sorozat egészének tematikai megtervezése során tisztázva lettek természetesen e tekintetben az alapvető kérdések, a megoldás részletei mégis a kötet kimunkálása során, a 7. és a 9. kötet szerkesztőségével folytatott további beható konzultációk eredményeként alakultak ki. Úgy mutatkozott célszerűnek, hogy a Habsburg-Monarchia felbomlásának problematikájával döntően a 7. kötet záró részg foglalkozzék, s arra a jelen kötetben csak visszautalásszerűen térjünk ki, viszont itt koncentráljunk fokozottabban a magyarországi forradalmi helyzet kialakulására, az 1918. őszi népmozgalmakra, s itt mutassuk be a soknemzetiségű Magyarország felbomlását. Kötetünk feladata volt annak érzékeltetése, müyen perspektívát nyitottak az 1918-1919. évi forradalmak Magyarországon a megoldásra váró társadalmi és nemzeti problémák számára, s hogy a számtalan nehézséggel küzdő, tapasztalatlanságában lényeges hibákat is elkövető, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt is alapvető vívmányokat megvalósító, és hősies forradalmi honvédő harcot vívó első magyarországi szocialista forradalom államhatalmának, a Magyarországi Tanácsköztársaságnak katonai intervencióval történt megdöntése mily tragikusan vetette vissza egy teljes negyed századra nemcsak a szocializmust, de a demokráciát is. Ennek meggyőző bemutatása szempontjából határozottan előnyösnek bizonyult, hogy az 1918-1919. évi forradalmak és az utánuk következő 25 éves ellenforradalmi korszak történetének tárgyalása ugyanazon köteten belül valósul meg. így válhat különösen plasztikussá, hogy az ellenforradalmi restitúció hogyan reagálja le az uralkodó osztályok számára a szó szoros értelmében „megrendítő" élményt, a proletárdiktatúrát, nemcsak fehértenorjával, hanem az ellenforradalmi rendszer egész társadalmi és politikai szerkezetének, intézményrendszerének, ideológiájának kiépítésével. Ugyanígy igen tanulságosnak bizonyult a tárgyalt korszakon végigkísérni, mit jelentett az ellefiforradalmi rendszerrel szembenálló, levert, elnyomott, üldözött erők számára az 1918-1919. évi forradalmak emléke és történelmi tapasztalatanyaga: milyen nehézségeket okozott az újabb tanácsköztársaságra való közvetlen irányvétel hibás stratégiája, s ezzel szemben milyen jelentősége volt 1918-1919 kritikai értékelésének, a hibákból való okulásnak, a munkásegység és a szövetségi politika kérdései átgondolásának, a továbbra is megoldásra váró demokratikus feladatok vállalásának, a Trianon utáni, az ellenforradalmi rendszer által saját céljaira messzemenően kihasznált nemzeti problémák megoldásának a társadalmi harccal összefüggésben való keresésének, hazai és nemzetközi méretekben. Az antifasiszta függetlenségi népfrontpolitika és a második világháború alatti ellenállási mozgalom tárgyalása igen hangsúlyos része a kötetnek, amely a szovjet hadsereg magyarországi felszabadító hadműveletei ismertetésével zárol: a szabad, független, demokratikus Magyarország megszületésének részletes történetével már a következő, a 9. kötet foglalkozik, elemezve a megtett utat a magyarországi szocialista építés jelenéig, az évszázados társadalmi és nemzeti problémák megoldásában elért mai eredményekig. Kötetünk, mint a sorozat a maga egészében, arra törekszik, hogy Magyarország történetét egyetemestörténeti összefüggéseiben ábrázolja. Bár tekintettel voltunk általában is a világ változó képére, s érzékeltettük - legalábbis hatásaikban - a más kontinenseken végbement fejleményeket is, ez döntően mégis európai összefüggéseket jelent, amelyekben a polgári történetírás által meglehetősen