Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

KRÓNIKA 203 A Vegyesbizottság látogatást tett a Párttörténeti Intézetben, ahol Vass Henrik igazgató adott tájékoztatást az Intézet munkájáról. Szegeden a Csongrád Megyei Pártbizottság titkára, Koncz János fogadta a Bizottságot, s ismertette a megye gazdasági-társadalmi és ideológiai-politikai viszonyait. Fogadta a Vegyesbizottságot Mátrai László, a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának elnöke is. (Gyimesi Sándor) MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE TI Ζ KÖTETBEN· 8. kötet: 1918-1919,1919-1945. A magyar történettudomány, amely a marxizmus-leninizmus szellemében és alkotó módszerével — különösen az utóbbi két évtizedben - igen értékes eredményeket ért el hazánk múltjának feltárásában és helyes szemléletű bemutatásában, s azok alapján - idegen nyelveken, így német nyelven is kiadott — népszerű-tudományos összefoglalást bocsátott közre Magyarország történetéről, a 60-as évek végén hozzálátott - Molnár Eriknek, a marxista magyar történettudomány váratlanul elhunyt nagy alakjának kezdeményezését valóra váltva - egy nagyszabású, tízkötetes tudományos szintézis készítéséhez. Ennek a marxista magyar történettudomány összes alkotó erői összpontosítását igénylő hatalmas vállalkozásnak a jelentőségét a szocialista tudatformálás szempontjából, - de magának történettudományunknak további fejlődése szempontjából is, - igen nyomatékosan hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Bizottságának 1968. évi, a történettudomány feladatait tárgyaló állásfoglalása, amely ösztönzést és segítséget adott a meginduló munkálatokhoz. A magyar polgári történetírás történetében volt ugyan egy hasonló méretű, tízkötetes összefoglalás (szerkesztette: Szilágyi Sándor), de az Magyarország évezredes fennállása alkalmából hamis illúzióktól befolyásolt képet adott a századfordulót közvetlenül megelőző évekig megtett útról. Az ellenforradalmi korszakban a 20-as évek végén Hóman Bálint és Szekfű Gyula által készített ötkötetes szintézis, amely 1914-ig terjesztette ki tárgyalását, széles körű hatást gyakorolt; mégsem az általa képviselt szemlélet ma még olykor fellelhető bizonyos maradványai kiszorításának szükségessége indokolta egy új szintézis megalkotását, hanem a széleskörűen tapasztalható sürgető igény Magyarország történetének - mégpedig máig terjedő történetének - szemléletében és módszerbelileg egyaránt korszerű, a tudomány mai színvonalán álló, alapos és részletes analízisen nyugvó átfogó ábrázolására. A tízkötetes marxista történeti szintézis gazdaságtörténetileg megalapozottan kívánja bemutatni a társadalmi szerkezet változásait, megvilágítani a politikai élet, a művelődés- és eszmetörténet gazdasági meghatározottságát, sokrétű és bonyolult kölcsönhatását. Hiteles képet kíván nyújtani a magyar múlt osztályharcairól és nemzeti szabadságküzdelmeiről, megbecsülve haladó hagyományainkat, és nem becsülve le történelmünk negatív örökségeit. Nagy figyelmet kíván fordítani Magyarország történetének egyetemestörténeti összefüggéseire, a haladás nemzetközi erőihez való mindenkori viszonya ábrázolására, a szomszédos népekkel való kapcsolatokra, s a hazánkban a magyarsággal együttélő más népek helyzetének alakulására. Ezeknek a törekvéseknek jegyében irányítja Paeh Zsigmond Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója vezetésével egy mintegy 25 tagú -nagy tudományos tekintélyű és többnyire fontos tudományos posztokat is betöltő történészekből összeállított — szerkesztőbizottság a tízkötetes Magyarország története munkálatait, amelyekben mintegy 70 szakember vesz részt a magyar történettudomány többi fontos "műhelyéből is: az MSzMP KB Párttörténeti Intézetéből és Politikai Főiskolájáról, a Hadtörténelmi Intézetből, az egyetemek történelmi tanszékeiről, levéltárakból és múzeumokból. A tízkötetes vállalkozás egés7ére vonatkozóan ez a szerkesztőbizottság dolgozta ki az egységes szempontokat; a Történelmi Szemlében megjelentetett módszertani útmutatóval idejében adott igen körültekintő segítséget valamennyi kötet főszerkesztő* (Tájékoztató előadás az NDK és Magyarország történész vegyesbizottsága 1976. október 6-i ülésén Budapesten.)