Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

204 KRÓNIKA jének, szerkesztőinek, szerzőinek. A szerkesztőbizottság vitatta meg és hagyta jóvá a tematikát, kezdeményezte és folyamatosan kezdeményezi viták rendezését olyan kérdésekről, amelyek tisztázásának az egyes kötetek szűkebb problematikáját meghaladó, általános jelentőségük van: pl. az eszmetörténet, művelődéstörténet tárgyalásának megoldása. A sorozat 1-5. kötete (főszerkesztőik: Székely György, Elekes Lajos, Pach Zsigmond Pál, Ember Győző, Mérei Gyula) - a magyar honfoglalást megelőző idők őstörténetének bemutatása után — a magyarországi feudalizmus nyolc és fél évszázadát öleli fel, az 1848. évi polgári forradalommal kezdetét vevő egy évszázados kapitalista korszakkal, amelyet 1919-ben szocialista forradalom szakított meg rövid időre, a 6-8. kötet foglalkozik (Kovács Endre, Hanák Péter és Ránki György főszerkesztésével). A 9. kötet (Nemes Dezső főszerkesztésében) Magyarország történetét az 1945. évi felszabadulástól napjainkig tartalmazza. Végül a 10. kötet (Lederer Emma főszerkesztésében) a magyar történetírás történetéről ad átfogó képet. Ebben a kötetben kap majd helyet a sorozat egészére vonatkozóan kidolgozandó név- és tárgymutató is. A 9. kötet kivételével, amely az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének gondozásában készül, a munkálatok a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéhez kapcsolódnak, ahol minden egyes kötetnek felelőse van egy-egy megbízott főmunkatárs személyében. Ezek operatív ügyintézői a kötettel kapcsolatos feladatoknak: folyamatosan tartják a kapcsolatot a különböző tudományos intézményeknél dolgozó szerzőkkel, gondoskodnak a munkájukhoz szükséges segítség (anyaggyűjtés, előtanulmányok, fordítások, dokumentációk stb.) biztosításáról, szorgalmazzák a kéziratok határidőre való elkészülését, a viták alapján történő megfelelő átdolgozását, szoros kapcsolatban állnak a kiadói szerkesztőség munkatársaival, a mellékletek (kronológia, térképek, ábrák, grafikonok, illusztrációs képanyag) összeállítóival. Az 1-8. kötet munkálatai egyszerre indultak és párhuzamosan, de nem azonos ütemben haladnak előre. Elsőnek a 8. kötet készült el, s jelent meg 1976 tavaszán. Ezt most már rövidesen követik a további kötetek is, az elkészülés sorrendjében. Már megindultak a 9. és 10. kötet munkálatai is. A sorozat megjelenése előreláthatólag az 1980-as évek első felében válik teljessé. Az Akadémiai Kiadó kiemelt feladatként foglalkozik a sorozat publikálásával, szolidságra törekedve a kivitelben, hogy minél többek által megvehetővé tegye a sorozat köteteit, mégis méltó köntösben a vállalkozás jelentőségéhez. A sorozat kötetei a nagy érdeklődésre való tekintettel 35.000 példányban jelennek meg, s biztosítva van az utánnyomás lehetősége is. Az elsőnek megjelent 8. kötet 1400 oldal terjedelmű, s tartalmilag két fő részre tagolódik: az 1918-1919. évi forradalmak története közel 350 oldalt tesz ki, ezt az ellenforradalmi korszak negyedszázadának 870 oldalas története követi. További, mintegy 180 oldalt foglalnak el a mellékletek: az időrendi áttekintés, a felhasznált források és feldolgozások ismertetése, a kötetben szereplő személy- és helységnevek mutatója, a 169 kép, 16 térkép, 14 táblázat, 22 ábrajegyzéke. A kötet összterjedelme lényegesen nagyobb lett a tervezett átlagos kötet-terjedelemnél; ezt az magyarázza, hogy a második főrészt képező ellenforradalmi korszakról úgy kellett szintézist adnia, - a magyar történetírásban e mélységben először, - hogy annak számos igen fontos kérdését tulajdonképpen itt és most kellett — megfelelő monografikus feldolgozások híján - feltárni, tisztázni. Ez óhatatlanul több teret igényelt az előadás során, mint fog azon köteteknél, ahol - új szemlélet alapján, de mégsem előzmények nélkül - többé-kevésbé ismert anyag szintetizálására kerülhet sor, bár természetesen az is kiegészül újabb kutatási eredményekkel. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom történetének megírására Siklós András, az 1919. évi Magyarországi Tanácsköztársaságéra Hajdú Tibor kapott megbízást: mindketten sokoldalú ismerői ez évek forradalmainak. Alapos részlettanulmányokon kívül összefoglaló művekre is támaszkodhattak; nem utolsósorban maguk gyarapították ilyen munkákkal a vonatkozó történeti irodalmat. Míg ők ily módon képesek voltak az általuk tárgyalt problematika minden vonatkozásának átfogó megvilágítására, az ellenforradalmi korszak tekintetében erre már csak részben volt lehetőség: L. Nagy Zsuzsa és Márkus László a 20-as évek, illetve a 30-as évek eleje vonatkozásában még egyaránt vállalkoztak a magyar bel- és külpolitika tárgyalására, de a korabeli munkásmozgalom történetével foglalkozó részeket külön szakember, Szakács Kálmán írta; 1932/33-tól azonban a külpolitika-történeti fejtegetések már Juhász Gyula, míg a belpolitika-történeti részek 1936-ig Kónya Sándor, azon túl Tilkovszky Lóránt tollából származnak, s csak az 1944. évi német megszállás alatti viszonyokat tárgyaló, Ránki György által írt fejezetben találkoznak ismét egy kézben; a munkásmozgalomtörténeti