Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

202 KRÓNIKA Szervezeti oldalról tekintve mind a liberális mind a szektás formák meghaladása s a demokratikus centralizmus elvének alkalmazása jelentette az előrelépést. A szakszervezetekkel való együttműködés helyes formáinak megtalálása és a munkássajtónak mint a központi pártvezetés eszköze a párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének biztosításában ugyancsak jellemző sajátosságok. Ezek a szervezeti elvek adekvátak voltak a proletár tömegpárt programjával. Módszereit tekintve a tömegek megnyerését nagyban elősegítette a távlati forradalmi célkitűzés dialektikus összekapcsolása a munkásosztály helyzetének javításáért folyó mindennapi küzdelemmel. Az előadó ebből a szempontból értékelte a szociáldemokraták parlamenti részvételét is. Az előadó rámutatott továbbá arra, hogy a proletár tömegpártokban voltak revizionista, opportunista elemek is. A történeti helyzettől függően azután az új típusú lenini párthoz vezető minőségi ugrás nem ment végbe teljes mértékben. Míg a forradalmi hagyományokat a kommunista pártok fejlesztették tovább, a szociáldemokrata pártok jellege opportunista, revizionista irányban változott meg. S. Vincze Edit előadása első részében a múlt század hatvanas éveiben Németországban és Ausztria-Magyarországon létrejött politikai jellegű munkáspártok genezisét vizsgálta, bemutatva azokat az ideológiai-politikai tényezőket, amelyek az említett országokban a korai szociáldemokrata pártok létrehozásához vezettek. A németországi és az ausztria-magyarországi szociáldemokrata mozgalom ideológiai-szervezeti kapcsolatainak, kölcsönhatásának elemzése során rávilágított azokra -a többnyire nacionalista befolyásra visszavezethető - negatív vonásokra is, amelyek a soknemzetiségű Ausztria-Magyarországon már a pártalakítás első lépéseinél a szervezett munkásság polarizálódását eredményezték. A továbbiakban az Internacionálé 1872-es hágai kongresszusának a politikai jellegű munkáspárttal kapcsolatos határozatát vizsgálta, kritikailag szólva a nemzetközi és a hazai történetírásban jelentkező, a határozatot ahisztorikusan értelmező nézetekről. A korai magyarországi pártalakító kísérletek vizsgálatakor elsősorban azt a folyamatot mutatta be, amely a hetvenes évek elején a közös, ausztria-magyarországi munkáspárt megteremtésére irányuló törekvésektől a dualista államkeretekhez igazodó, külön ausztriai és külön magyarországi munkáspártok létrehozásához vezetett. Előadása második részében S. Vincze Edit a német, az ausztriai és a magyarországi munkásmozgalomban a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években jelentkező ideológiai-szervezeti-taktikai ellentétek okaival és jellemző vonásaival foglalkozott. Elemezte a kivételes törvények bevezetésének hatását a németországi szociáldemokrata mozgalomra, a mérsékelt, a radikális és az anarchista irányzatok kialakulására. Az ausztriai szociáldemokrata mozgalomban mutatkozó azonos előjelű csoportosulások vizsgálata során a közös vonások kiemelése mellett rámutatott azokra a sajátos - a nemzetiségi kérdés megoldatlanságára visszavezethető - tényezőkre is, amelyek az ausztriai pártviszályban jelentős szerepet játszottak. A Magyarországi Altalános Munkáspárt létrejöttének és a nyolcvanas évek elején bekövetkezett kettészakadásának bemutatásakor elsősorban a német és az ausztriai mérsékelt, illetve radikális irányzat hazai befolyását vizsgálta, kritikailag elemezve a radikális csoport eddigi történelmi értékelését. Végezetül a nyolcvanas évek végén Ausztriában és Magyarországon létrehozott legális szociáldemokrata pártok előtörténetét vázolta fel, rámutatva azokra az okokra, amelyek a szervezett munkásság egységének létrejöttét elősegítették. Az előadásokban felvetett kérdések körül élénk vita bontakozott ki, amely kiemelte a vizsgált korszak kutatásának fontosságát a nemzetközi munkásmozgalom történetének feltárása szempontjából. Az. ülésszak másik kiemelkedő programpontja a munkásosztály kialakulásának és fejlődésének kutatásmódszertani kérdéseivel foglalkozó, Szegeden megtartott vitaülés volt. Német részről Hartmut Zwahr (Lipcsei Marx Károly Egyetem) a munkásosztály összetételének, eredetstruktúrájának problémáit elemezte. Magyar részről Kende János és Sipos Péter közös referátuma a munkásosztály viszonyai sokoldalú elemzésének fontosságát hangsúlyozta s felvázolta egy kiterjedt kutatási program módszertani tervezetét. A Vegyesbizottság információs ülésén a 10 kötetes magyar történeti szintézis egy-egy kötetének tartalmi, módszertani és szerkesztési problémáiról tájékoztatta a német felet Mucsi Ferenc és TüKovszky Lóránt. (Az utóbbi előadás szövegét alább közöljük). Külön ülésen került további bemutatásra az NDK-ban alkalmazott tematikus információs rendszer, az ún. Thesaurus.