Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

FOLYÓIRATSZEMLE 193 hasonló intézkedéseket hozott, és ugyanakkor az angol, német, belga, francia és olasz piacok felé keresett utat. 1893-ig tartott ez a vámháború, amikor sikerült megkötni az újabb egyezményt. A szerző végül a román-osztrák-magyar kereskedelmi kapcsolatokról a következő értékelést adja: „Annak ellenére, hogy Románia és Ausztria-Magyarország között a gazdasági kapcsolatok kedvezőtlenül alakultak az 1886-1893-as években, a politikai kapcsolatok az 1883-as szerződés szerint alakultak, amelyet 1888-ban automatikusan meghosszabbítottak és 1892-ben megújítottak. Ez azt bizonyítja, hogy a román kormányok részére a Monarchia politikai-katonai oltalma fontosabb volt ebben az időszakban, mint az osztrák-magyar piac." (Revista de istorie 1975. 3. sz. 365-385. 1.) Β. Κ RENÉ GIRAULT: A BALKÁN-ÁLLAMOK ÉS A FRANCIA-OROSZ KAPCSOLATOK ALAKULÁSA 1912-BEN René Girault cikke az első világháborút megelőző időszak egyik fontos diplomáciai problémáját vizsgálja. A szerző célja, hogy a történészek figyelmét a szerinte nem eléggé megvüágított periódusra irányítsa. Részletesen elemzi azt a folyamatot, amely során a francia külpolitika képviselői orosz befolyásra, illetve az orosz szövetség megtartása érdekében a balkáni status quo minden áron való fenntartásától annak feladásáig, ugyanakkor az antanton belüli pozícióik megerősítéséig eljutnak. 1912 június elejére e folyamat betetőződése végső soron a francia politika minőségi változását eredményezte. A fordulat lezajlását egyértelműen mutatja az a tény, hogy míg 1908-ban a boszniahercegovinai konfliktus idején a francia politika Oroszország támogatása helyett kitér a válaszadás elől, addig 1912-ben már nem helyezkedik szembe keleti szövetségese érdekeivel. A cikk írója első lépésként Franciaország balkáni gazdasági érdekeltségét vizsgálja és megállapítja, hogy a félsziget kereskedelmi szempontból nem túl számottevő, a tőkekivitel oldaláról nézve azonban nem elhanyagolható jelentőséggel bírt a franciák számára. (A kialakult gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi folyamatok struktúrájáról készített táblázat segítségével érzékelteti és az így kialakított képet, az orosz-török és francia kereskedelmi viszonnyal hasonlítja össze.) Következésképpen a szerző megállapítja, hogy a fiatal balkáni államokkal kialakult gazdasági kapcsolatok a politikusokat sem hagyhatták ugyan közömbösen, de nem - az általa közepes mértékűnek tartott -gazdasági érdekeltség befolyásolta az állami elhatározásokat. Sőt kezdetben éppen a kormányszintű döntésekkel ellentétes gazdasági mozgással találkozik és egyetért Dumaine franciaországi bécsi követ kijelentésével, mely szerint az üzletemberek, főleg a bankárok ,/elette állnak a politikai szempontoknak". Nem a gazdasági érdek vezette tehát külpolitikai álláspontjuk megváltoztatására a franciákat. Vajon müyen magasabb szempontnak eleget téve határoztak így, a Balkán-félsziget által felvetett problémák hogyan alakítják a francia-orosz kapcsolatot 1912-ben? - ezek azok a .kérdések, amelyek megválaszolására a cikkíró vállalkozik. Kiemeli, hogy a kezdeményező szerepet az orosz diplomácia játszotta. 1911 vége felé Oroszország igyekszik magát jninden oldalról biztosítani, hogy a saámára elsődleges kérdést - a tengerszorosok megszerzését - dűlőre vihesse. Franciaország azonban még ekkor is elzárkózik e politika támogatásától. A második orosz kísérletre 1912 február közepén kerül sor. A tengerszorosok kérdését megkerülve, a török problémára irányítják a közös tárgyalásokat. Franciaországnak -ellentétben a cári birodalommal - Törökország további gyengülése, elsősorban az ott lévő gazdasági érdekeltsége miatt, nem érdeke. Emellett ío ellenfelét, Németországot szem tflőtt "tartva, egy orosz-osztrák háborúba sem akar idő előtt belekeveredni. Ilyen körülmények között jön létre, orosz támogatással, a szerb-bolgár szerződés, mely franciaországi fogadtatásának érzékeltetésére a szerző nagyobb teret szentel. Girault véleménye szerint a franciák e megállapodás létrejöttében nem játszottak aktív szerepet, mert annak célkitűzése, a status quo megváltoztatása a Balkánon, nem esett egybe elképzelésükkel. A franciáknak előbb-utóbb be kellett látniok, hogy az európai változások 13 Századok 1977/1