Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
177 TÖRTÉNETI IRODALOM nyugodt légkörben zajlottak le, s a tárgyilagosság jellemzi az azokról szóló jelentést is. Központban a két ország gazdasági fejló'désének és köztük levő' gazdasági kapcsolatok alakulásának kérdései álltak, a politika-történetre csupán két nagyobb referátum tért ki. A vita után kiadott kommünikében mindkét fél elismerően nyilatkozott a tárgyalások eredményeiről és a további együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A nagyobb tudományos vállalkozásokról és a hazai, illetve nemzetközi kollokviumokról szóló beszámolókat értékes közlemények egészítik ki. Ezekből értesülhetünk a kutatási intézményekben bekövetkezett változásokról (jórészt a társadalomtörténeti szempontok igen erőteljes jelentkezése következtében módosították egyes kutatási központok korábbi profiljukat), nem utolsósorban pedig a Német Történészek Szövetségének (Verband des Historiker Deutschlands) elvi nyilatkozatairól, összefüggésben a történettudomány említett háttérbe szorításának tendenciájával. Végül néhány szót kell ejtenünk arról a több mint ötezer témáról, amelyek feldolgozását a nem egyetemi kutató helyek az elkövetkező években célul tűzték ki. Részletesen tulajdonképpen nem érdemes és nem is lehetséges e témákat bemutatni, inkább csak az összeállítás fontosságára hívnánk fel a figyelmet. Ez ugyanis nemcsak a nyugatnémet történészek számára nyújt tájékoztatást, hanem más országok, így hazánk történészei számára is. Elsősorban azért, mert a legkülönbözőbb kutatási területekre - az eszmetörténeti, gazdaságtörténeti vagy egyetemes történeti kérdésekre csakúgy, mint az ókortól kezdve napjainkig terjedően a politika-történeti problémákra - vonatkozóan értékes áttekintést ad. Egyúttal azonban lehetővé teszi, vagy legalábbis megkönnyíti a kapcsolatok felvételét a rokontémákat kutató történészek között, s ez nemzetközileg is gyümölcsöző eredményeket hozhat. (A kutató helyek felsorolása az évkönyv befejező részében már csak ezért is igen hasznos.) Sajnos azonban a nemzetközi méretű kooperáció lehetőségeit szűkíti az egyetemes történeti témák viszonylag csekély száma, s ezen belül az új- és legújabbkori kelet-délkelet-európai kutatások elhanyagoltsága. (Ugy tűnik, az említett bevezető tanulmánynak az egyetemes történeti vonatkozásban elmarasztaló kritikáját a témajegyzék teljes mértékben alátámasztja.) Egyedül Oroszországgal, illetve a Szovjetunióval kapcsolatban folyik számottevőbb kutatás, a 19-20. századi (1914-ig) Kelet-Európával mindössze hat téma foglalkozik, s ezek is csaknem kizárólag a lengyel kérdésre vonatkoznak. Az összesen 12 délkelet-európai téma jórészt Romániára és Görögországra vonatkozik, hazánk történetével egyik sem foglalkozik. Az 1914 utáni időszak esetében országonkénti tagolás szerint ismerhetjük meg ennek a térségnek a témáit is, de ez az összképet nem teszi kedvezőbbé. A legtöbb figyelemben - Lengyelországot is meghaladóan - Csehszlovákia részesül (főleg a két világháború közötti időszak), a többi országra csupán két-három téma esik. Magyarország egyetlen témával (a zsidókédés 1918-1945 között) szerepel. Mindezek ellenére az Évkönyvben olyan munkát üdvözölhetünk, amely a Német Szövetségi Köztársaság határain túl is figyelmet érdemel, s ha folytatása nem marad el, rendszeres és sokoldalú -bár az egyetemek kimaradása miatt nem teljes — információt biztosít az egész ország történettudományának helyzetéről, problémáiról (nem utolsósorban a történelmi gondolkodásról), bizonyos területeken elősegítheti a nemzetközi kapcsolatteremtést, sőt együttműködést is, és ösztönzője lehet a tudományos vitáknak. Tokody Gyula STUDIA HISTORICA SLOVACA VIII (Bratislava, Veda, 1975. 256 1.) Az Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae c. idegen nyelvű folyóiratunkhoz hasonló, de évkönyvként megjelenő szlovák kiadvány VIII. kötetében az első tanulmányt Miroslav Kropilák írta: „Az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelés - a csehszlovákiai nemzeti és demokratikus forradalom kezdete". Az 1944-48 közt lezajlott forradalmat három szakaszra bontja, a felkeléstől 1945 májusáig, az 1945-ös forradalmi év az októberi államosításokig, ill. attól 1948 februárjáig terjedő időszakokra, amikor a nemzeti forradalom szocialista forradalommá alakul át. A három szakaszból az elvi jellegű tanulmányban az első szakaszt tárgyalja, visszanyúlva előzményként az antifasiszta szlovák pártok 1943-as ún. karácsonyi egyezségéhez, amely létrehozta az illegális Szlovák Nemzeti Tanácsot és 12 Századok 1977/1
