Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
138 URBAN KÁROLY mutatkozott meg, hogy háttérbe szorult a tervezgetés, a .jövőbe nézés" eddig elsődleges gondolata, és a Népszava értelmiségi cikkeit a mozgosító, cselekvésre ösztönző szándék hatotta át. A lap január 23-i számában Szakasits Árpád az egyes szellemi foglalkozások művelőihez fordulva tettekre buzdított: „Mert amit elmulasztanak ma könnyelműségből vagy gyávaságból vagy rosszul felfogott érdekből, annak minden következménye utánuk kúszik, megmarja a sarkukat és megmérgezi az életüket". Hasonló törekvést fejezett ki a Népszava február 11-i „A szellemi élet mozgósítása" című cikke is. Az 1944 eleji törekvések azonban a szervező munka terén már nem eredményezhettek újabb fellendülést. Az ország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállása után az SzDP-t betiltották, legális szervezeti hálózatát szétzúzták. Bár az illegalitás időszaka a párt későbbi politikai irányvonalának alakulása szempontjából igen jelentős volt, az SzDP értelmiségi politikájának új alapelvei azonban csak a felszabadulás után tisztázódtak. * A német megszállás a háború utáni helyzetre való folyamatos felkészülés illúzióját egy csapásra szertefoszlatta. Erre az időre a pártvezetőség által még 1943 nyarán megszabott irányvétel valamennyi értelmiségi csoportban — kisebb-nagyobb mértékben -megváltozott. A „Holnap Magyarországa" jelszó mögött kibontakozó elképzelések, tervek közül némelyik túllépett a pártvezetőség reformista koncepcióján, de ezek az elgondolások 1944 márciusáig nem álltak össze egy, az SzDP 1943-as programtervezetét meghaladó új programmá. A félbeszakított tervkészítő munka nem biztosíthatott az SzDP számára reális kiindulópontot a felszabadulás idejére, noha nem kevés érdekes elgondolást, részleges tervet eredményezett, amelyek egy részét az SzDP a későbbiekben fel is használta. De még ezeket a német megszállás előtt nagyjából tisztázott elképzeléseket, terveket sem lehetett a felszabadulás idején átdolgozás nélkül napirendre tűzni, hiszen 1945 elején a súlyos háborús károkat szenvedett ország újjáépítését lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között kellett megkezdeni, mint amilyeneket az 1943-1944-ben készült tervek feltételeztek. A Szovjetunió felszabadító tette nyomán összeomlottak az angolszász befolyás honi megerősödéséhez fűzött szociáldemokrata remények is; 1945-ben az SzDP háború utáni programjának kidolgozására már merőben új kül- és belpolitikai erőviszonyok mellett került sor. Az SzDP 1943-1944-es értelmiségi akciója a párt és a magyar értelmiség viszonyában komoly előrelépést idézett elő. Az akció számszerű eredményei is figyelemre méltóak: a német megszállásig az SzDP-be belépett értelmiségiek, tisztviselők számát csak a fővárosban legalább 1,000—1,500 főre becsülhetjük, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szimpatizánsok, a párttal illegális kapcsolatban állók köre is erősen kitágul. Az akció során az SzDP először tudta jelentősebb mértékben áttörni azokat a mesterséges falakat, amelyeket az ellenforradalmi rendszer a fizikai és szellemi dolgozók tömegei közé emelt. Az értelmiségi tömegszervezés terén ekkor szerzett tapasztalatok abba az irányba hatottak, hogy az SzDP közvetlenül a felszabadulás után lendületesen lásson hozzá az értelmiség megnyeréséhez és az ország demokratikus újjáépítésébe való bevonásához.
