Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ SZDP ÉRTELMISÉGI AKCIÓJA 137 Bár a vezetőképző tanfolyamok megjavították a párton belüli ideológiai munka személyi feltételeit, de mégsem ellensúlyozhatták azt, hogy a nagyszámban jelentkező új értelmiségi tagok rendszeres politikai oktatásban nem részesültek. A pártvezetőség a friss szellemi energiát teljes mértékben a tervkészítéssel kívánta lekötni, az pedig az eszmei fejlődés szempontjából csak áttételes ösztönzést jelenthetett.7 3 Az év utolsó harmadára a gazdasági helyzet további romlása, az infláció a lakosság széles tömegeiben feszült hangulatot váltott ki és még inkább növelte a háborús politikával szembeni elégedetlenséget.7 4 Az SzDP kitűnően időzítve, újabb tagtoborzást indított november 15-től. Az erőteljes szervezés során — habár a többséget mindvégig a munkások, alkalmazottak, kisiparosok alkották — tovább emelkedett a pártba belépő szellemi dolgozók száma. Például az V. kerületi SzDP-szervezetbe 1944. január 14-én 45 új tagot vettek fel s közülük 18 szellemi foglalkozású volt. A VI. kerületi pártszervezetben a december elején belépett 142 tag közül 45 a szellemi dolgozók száma. (Az 1944. január 9-i arány ugyanitt: 130-ból 37.) A VII. kerületben az 1943 decemberi 136 új tagból 37-en, az 1944 januári 132-ből pedig 31-en voltak szellemi dolgozók.75 1943 őszéhez képest a többi fővárosi SzDP-szervezetben is növekedett a szellemi foglalkozású párttagok aránya. A Népszava 1944 januárjában és február elején igen éle^ hangon vetette fel az értelmiség felelősségét az ország sorsának alakulásáért és kemény szavakkal igyekezett e réteget a politikai közöny állapotából felrázni. Ugyanabban az időben az SzDP lapja helyet adott az egyetemi ifjúság hovatartozásáról folytatott vitának is. A cenzúra azonban - mely eddig is sűrűn küldte vissza tiltó pecséttel az értelmiséggel foglalkozó cikkek kéziratait - február közepétől csaknem teljesen száműzte e témát a Népszava hasábjairól. „Általában ezeket az értelmiségi cikkeket túlzott óvatossággal kezelik a cenzúrán és így sajnos nem igen tudunk az értelmiségiekkel foglalkozó cikkeket közölni" - írta 1944 februárjában Miliők Sándor az egyik kézirat szerzőjének.7 6 A cenzúra 1944 februárjában egy határozottan radikalizálódó értelmiségi politika sajtóhangját fojtotta el. A baloldali irányvétel — mely 1944 elején az SzDP tevékenységének több területén érezhetővé vált - az értelmiségi politikában főként abban 73 A pártvezetőség 1945-ös kongresszusi jelentése is - bár szépítgető megfogalmazásban -érintette ezt a hiányosságot: „Ha kifejezetten politikai nevelést abban az időben nem is nyújtottunk nekik, a munka minden mozzanatában szocialista volt és a résztvevőkben felkeltette az érdeklődést a párt politikai tevékenysége iránt is." Bp. Az SzDP XXXIV. kongresszusi jelentése az 1943-1945. évekről. 1945. 5Ï. 74 A Kállay-kormány által 1943. július elsejével foganatosított fizetésemelés értékét az árak azóta bekövetkezett mintegy 40-50%ros emelkedése teljesen devalválta, s ez az értelmiségieket, a tisztviselők alacsony fix fizetésű csoportjait rendkívül súlyosan érintette. Az év vége felé a rendőrségi jelentések mint egyre nyugtalanítóbb jelenségre mutatnak rá a tisztviselőket jellemző feszült hangulatra. „Mindinkább erősebb a panaszos hang a tisztviselőknél a fizetés elégtelensége és a ruhaneműk drágasága miatt. Fizetésüket a kubikus, fuvaros vagy napszámoséval hasonlítják össze. . . Az ún. intelligencia' kishitűsége, megriadtsága kirívó. Csak a sajátját félti, önző, nem jótékonykodó, áldozatokra nem képes. A jogszabályok betartásában nem járnak elől jó példával. Ilyen irányban néhányszor komoly figyelmeztetésben részesültek már" - olvashatjuk a csongrádi rendőrkapitányság helyzetjelentésében. Hasonló jelentések érkeztek az ország más területeiről is. Pl Archívum, BM VII. res. 1944-4-1006. 7 s Pl Archívum, 658. f. 8/45, 46 és 49. 76 Pl Archívum, 658. f. 5/257.
