Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ SZDP ÉRTELMISÉGI AKCIÓJA 133 pártszervezeteket és az értelmiségi csoportokat. De emellett elutasították azokat a kezdeményezéseket is, amelyek az egyes demokratikus értelmiségi csoportosulásokkal való kapcsolat teremtésére, ill. szorosabb együttműködésre irányultak. így az SzDP a párthoz érkezett meghívás ellenére nem vett részt a haladó értelmiség és ifjúság 1943 augusztusi balatonszárszói értekezletén.5 7 A népiesekkel való együttműködés kérdésében a régóta fennálló ideológiai ellentéteket tüntették fel kizáró oknak, de a jobboldali vezetők nem tanúsítottak kellő rugalmasságot más, az SzDP-hez már korábban is közelálló értelmiségi csoportosulásokkal szemben sem. A háború éveiben a szociáldemokrata politikusok, írók és újságírók a baloldali értelmiségi irányzatok közül főként a polgári radikálisok. Csécsy Imre, Zsolt Béla és Wesselényi Miklós vezette szűk csoportjával tartottak fenn huzamosabb időn át személyes kapcsolatot. Rendszeres találkozóikon egyre inkább körvonalazódott egy antifasiszta munkás—polgári értelmiségi együttműködés gondolata, amelynek a háború utáni politikában nagy szerepet szántak.58 Éppen a Csécsy-típusú demokratikus szellemű polgári értelmiségiekkel való szervezett együttműködést szorgalmazta Heimler Ernő szombathelyi szociáldemokrata ügyvédnek a pártvezetőséghez 1943 augusztusában eljuttatott memoranduma. Heimler e memorandumban azt javasolta, hogy az angol Munkáspárthoz hasonlóan az SzDP is hozza létre a maga Fabianus Társaságát, mely a párttal rokonszenvező polgárokat, értelmiségieket tomörítené. Ε Fabianus Társaság - Heimler elképzelése szerint - elkerülhetővé tenné, hogy a pártba polgári elemek tóduljanak s ugyanakkor a pártot ,»kívülről támogatja él megerősíti". Peyer Károly azonban elvetette a javaslatot és indokolásként arra hivatkozott, hogy az SzDP nem alakíthat polgári egyesületet.5 9 A merev magatartás a Kisgazdapárt irányában is csak fokozatosan oldódott fel. A Kisgazdapárt polgári tagozatának megalakulása előtt s egy ideig még azt követően is az SzDP vezetői erősen tartottak a rivalizálás veszélyétől. A polgári tagozat megalakulása ugyanakkor az SzDP szervezetek egv részében felélesztette azokat a tendenciákat, amelyek a párt értelmiségi akcióját ellenezték. A VIII. kerületi SzDP szervezet június 22-i pártnapján például a Kisgazdapárt városi szervezkedését nagy örömmel fogadták és azt hangoztatták, hogy az SzDP a kispolgári, értelmiségi tömegeket úgysem tudná tartósan maga mellé állítani; erre alkalmasabbnak vélték a Kisgazdapártot.60 Másutt viszont a polgári tagozat megalakulása a két párt szervezetei között súrlódásokat okozott. A pécsi pártszervezet június végén azzal a panasszal fordult az SzDP központjához, hogy a Kisgazdapárt az SzDP-vel „azonos agitációs mezőn" dolgozik és kérte, hogy a két párt határolja el befolyási övezeteit.6 1 A pártvezetőség azonban ekkorra már erősen hajlott a 5 7 Pintér: i. m. 270. 5 8 A szociáldemokrata és polgári radikális értelmiségiek a neves publicista, Zsolt Béla lakásán a háború alatti években hétről hétre rendszeresen találkoztak. Ε megbeszéléseken gyakran részt vettek az SzDP vezető politikusai: Kéthly Anna, Ries István, Faragó László, Miliők Sándor. Szakasits Árpád, Mónus Illés és Horváth Zoltán is. Búcsú a Haladástól (a Haladás volt szociáldemokrata újságíróinak külön lapja). Bp. 1947. aug. 26. és Marosán György: Tüzes kemence. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1968. 678. 59 Heimler Ernő memoranduma i943. aug. 6. - Peyer válaszlevele nem maradt fenn, de tartalmáról tájékoztatást ad Heimler 1943. szept. 3-án Mónus Illéshez írott levele. Pl Archívum, 6S8. f. 5/236. 60 Pl Archívum, 651. f. 2. es. BM. res. 1943-4-1003. 6 ' PI Archívum, 651. f. 6. es. Baloldali összesítő 1943. aug. 21-i jelentés.
