Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

100 PÉTER KATALIN A libertas-nak a felvilágosodás gondolkodása nyomán elvonttá és gyakorlatilag „tantum singulare" alakúvá vált fogalmát Bocskaiék még konkrétnak érzik, egy többes számban is előforduló főnév egyes számaként használják. A felvilágosodás gondolkodói a libertas-servitus ellentétpárral operáltak, Bocskaiék számára a libertas-nak, libertates-nak nincsen, nincsenek állandó fogalmi ellentétei: minden libertás valamilyen konkrét viszony­latban jelent kötetlenséget, vagy valamilyen pontosan meghatározható kötöttség alól mentességet. Valaminek a szabad használata vagy gyakorlata az illető usus vagy exer­citium kötetlensége, esetleg a használat vagy a gyakorlat lehetőségét akadályozó előírások hatály talaní tottsága. Ilyen értelemben a religio szabadsága Bocskaiék számára a vallást, illetve vallás­gyakorlatot megkötő előírások hatálytalanítását jelenti. A fejedelem 1605 nyarán keletkezett irata ezt az értelmezést pontosan meg is fogalmazza: „Hogy peniglen felbomolhatatlanképpen is megtartassék ennek az vallásnak kívánt szabadsága, amaz mód nélkül való régi articulust „ut lutherani comburantur", mind ez pozsonyi utolsó gyűlésben írt articulusokhoz az ország híre s consentialása nélkül ragasztott utolsó articulussal egyetemben őfelsége expungálja és kitörülje.. ."25 Szűnjék meg a protestánsok megégettetéséről szóló törvénycikknek, valamint annak, amelyiket „az ország híre s consentialása nélkül" illesztettek a törvényekhez, azaz az 1604:22. törvénycikknek a hatálya, követeli Bocskai. Az első ezek közül azt mondja ki, hogy „Minden lutheránust irtsanak ki az országból, és bárhol találják őket, nem csak az egyháziak, hanem a világiak által is szabadon megfogassanak és megégettessenek".2 6 A másikat az 1604-es diéta eloszlása után illesztették az országgyűlésen fogalmazott artikulusokhoz. Ha nem is olyan drasz­tikusan, de hasonló határozottsággal ez is a protestantizmus ellen szól: „ .. .mivel pedig ő császári és királyi szent felsége boldogult őseihez és elődeihez hasonlóan. .. a legszentebb római katolikus hitet és vallást vallja őszintén és azt kívánja, hogy az az országaiban és tartományaiban, különösen pedig ebben a magyar királyságában annyi hamis vélekedéstől és tévelygéstől megtisztítva mindenütt virágozzék és terjedjen ... ezért... mind e magyar nemzet apostoli királyának Szent Istvánnak, mind pedig minden más... elődjének az előbb említett római katolikus hit és vallás érdekében bármikor dicsőségesen és kegyesen kiadott és kihirdetett dekrétumait, törvényeit és artikulusait, éppen úgy, mintha ebben az iratban betűről betűre be lennének foglalva és írva, ezzel a különleges artikulusával kegyesen jóváhagyja és megerősíti. És nehogy ezután, különösen a közfontosságú tanácskozásokon és országgyűléseken a vallás ügyét bárki is a közügyek tárgyalásának késleltetésére vagy félbeszakítására merje bármilyen színnel vagy ürüggyel büntetlenül előhozni, kegyesen elrendelte és szigorúan megparancsolja, hogy az ilyen nyughatatlan és újításokra vágyó embereket Magyarország boldogult királyainak azon dekrétumaiban és artikulusaiban foglalt büntetésével rövid úton és mások példájára haladéktalanul meg­büntessék."2 7 Rudolf a megerősítő diplomában „szükségtől kényszerített"-nek nevezi a jogellene­sen betoldott törvénycikket. Szavakban nem is olyan kemény, mint az amit Lajos király 25 MOE XI. 437. 26 Corp. Jur. 1000-1526. 830. 27 Corp. Jur. 1526-1608. 954-956.

Next

/
Thumbnails
Contents