Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

AZ 1608. ÉVI VALLÁSÜGYI TÖRVÉNY 99 idézett opíniója. Nem azonos szavakkal ugyan, de tökéletesen azonos értelemben szólnak a földesurak régen követett gyakorlatáról: jószágaikon ők határoznak a vallásgyakorlatról. Az urak egyik „szabadság"-a, ,.legfontosabb szabadságai" közé tartozik a jobbágy vallása feletti uraság. A szabadságharc kiáltványa félreérthetetlen, de vajon nem magyaráztuk-e félre Bocskai 1605 július feltételeit? A felkelés vezetője vitathatatlanul a „falukban" folyó vallásgyakorlat szabadságáról szól a szabadságharc vallásügyi követelései között, és ez az 1608-as törvény elemzői szerint a jobbágynak földesurától független szabad vallásgyakorlatát jelenti: mivel a „falu" kifejezéssel a jobbágyságot határozták meg,2 3

a „falvak vallásszabadságának követelése... az első ék volt, mely a territoriális jogokhoz kötött vallás- és hitéletrendezés eddig szilárd tömbjébe behatolt".2

4 Ε logika szerint Bocskai a földesúri patrónusi jog törvényes eltörlését követelte volna az uralkodótól éppen akkor, amikor a szabadságharc rendei küzdelmük legfontosabb okai között sorolták fel a patrónusi jog sérelmeit. Az ország egyik „legfőbb szabadságáéval szemben állított volna követelést a szabadságharc vezetője? 2. Ε feltűnő ellentmondás regisztrálása után fel lehetne tételezni, hogy a két irat különbözősége a szabadságharc résztvevőinek két, homlokegyenest eltérő álláspontját tükrözi. A Bocskai köré gyűltek mozgalmán belül húzódó ellentétek kifejezője. Esetleg már a fejedelem által, vagy az ő nevében fogalmazott iratnál lehetne a „földnélküli elem" hatását keresni. Ε feltételezéseknek azonban ellene szól a korponai országgyűlés vitája. Korponán hosszan tárgyaltak Bocskai tervezetének vallásügyi követeléséről anélkül, hogy bárki is szót ejtett volna a jobbágyi vallásgyakorlat számára igényelt szabadságról. Nyoma sincs annak, mintha a korponai országgyűlés egyébként harcias rendeit a jobbágyi vallásgyakorlat szabadsága körül nézeteltérések osztották volna meg. Holott, ha valóban eltérően ítélnek ebben a kérdésben, Korponán mindkét félnek alkalma lett volna álláspontja kifejtésére. így, ha ezt nem tették, feltehetőleg egyetértettek. Abból, hogy Korponán nem voltak jobbágy-viták, következik: a jobbágy vallásügye tekintetében eltérő nézetek nem álltak egymással szemben. A szabad vallásgyakorlatot érintő 1605, 1606, 1608-as írások elemzéséből pedig közvetlenül derül ki: nem a szabadságharc célkitűzései, vagy egyes képviselői közé került ellentét, hanem az 1608-as első artikulus értelmezendő a Szekfűékétől eltérő módon. így Bocskai követelései és a röpirat állításának ellentéte feloldódik, a szabadságharc vallásügyi célkitűzései az urak 1608-ban követett törekvéseivel összhangba kerülnek. III. Bocskai 1605 júliusi memoranduma arra utal, hogy a fejedelem nem „egyetemes", bármilyen kötöttségtől mentes vallásszabadságot állított célul mozgalma résztvevői elé. Nem általános érvényű szabadságra gondolt, mert ő is, kortársai is még középkorias, a mi képzeteinktől eltérő libertás fogalmat használtak. 13

Szabó I. 210. 2 4

Szekfi III. 388. Τ