Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
98 PÉTER KATALIN érintő elképzelés a vallási kérdések rendezéséről nem az 1606-os kassai országgyűlésen született, hanem így fogalmazta meg Bocskai már a béketárgyalások alapjául szolgáló első tervezetében 1605 júliusában, tehát egy esztendővel a kassai .országgyűlés tanácskozásai előtt. Ennek megfelelően így tárgyaltak róla 1605 őszén a korponai országgyűlésen is, ahol Bocskainak e tervezetét olvasták fel pontról pontra, és ezekhez fűzték észrevételeiket az udvar küldöttei, illetve a fejedelem pártján tevékenykedők.2 0 Bocskai ebben a memorandumában kijelenti: „Kívánjuk mindenek előtte azt az lelki szükségünkre való fő szükséges dolgot, hogy őfelsége bennünket az mi vallásunkban megtartson, s tartasson; legyen szabad az lutherana és helvetiai confessio, az római vallás azonképpen ez országban minden rendek között. .. kinek kinek arbitriumában lévén az ő vallása szerint való predicatio hallgatása és predicator tartása mind kulcsos és mezővárosokban, várakban, akképpen a falukban az egész országban."21 Eszerint — amennyiben a vallásügyet érintő 1606, 1608-as törvénytervezetek, törvényszövegek „villás", „villis"-falvakat, falukban kifejezése valóban a jobbágyi vallásgyakorlatra vonatkozik, már pedig ebben kortársak és kutatók egyetértenek, Bocskai már 1605 nyarán megfogalmazta a jobbágyság vallásszabadságának követelését. A „falukban", „kinek kinek arbitriumában lévő" „szabad predicatio hallgatása és predicator tartása" a jobbágyok szabad elhatározására bízott szabad vallásgyakorlatuk követelését mondja ki. A szabadságharc vezetője eszerint 1605 júliusában a jobbágyi vallásszabadságot küzdelme vallásügyi célkitűzései közé sorolta. Ε tény önmagában nem lenne meghökkentő. Mindössze azt jelentené, hogy az általános „rendek felett álló egyetemes vallásszabadság" megszületésének előzményeiről alkotott képünkön kellene módosítanunk. A hajdúk és prédikátorok szerepe helyett Bocskai nézeteinek hatását kutatnunk. Komolyabb meggondolásokat támaszt azonban a fejedelem szövegének a szabadságharc egy másik fontos dokumentumával való összehasonlítása. Gyakorlatilag Bocskai tervezetével egy időben — ugyancsak 1605 nyarán - készült egy külföldnek szóló röpirat. Ebben a szerencsi országgyűlés résztvevői a király ellen támadt hadakozásuk okait felsorolva, a következőket hozzák Európa tudomására: „Magyarország egyik legfőbb szabadsága az, hogy minden úr és nemes szabadon uralkodik a jószágaiban, és hogy az urak akarata ellenére jószágaikba sem a király, sem a főpapok nem helyezhetnek plébánosokat. Ε szabadságuk gyakorlatában mind a mágnások, mind a nemesek és urak, meg a szabad királyi városok mint a magyar korona tagjai békében és szabadon voltak. Rudolf alatt viszont a magyarokat minden törvényükből és szabadságukból kiforgatták, és a templomokat fegyverrel megtámadta, elfoglalta, bezárta.. ,"22 Az urak „szabadon" uralkodnak, akaratuk ellenére senki nem helyezhet jószágaikba plébánost, íqa a szabadságharc kiáltványa - az urak jószágai a földesuraknak vannak alávetve, vallásgyakorlatukról azok rendelkeznek, állította a katolikus püspöki kar már ,0 MOE XI. 292. ä 1 Uo. 437. 21 „ ,. .inter praecipuas libertates regni Hungáriáé una est ut quilibet dominorum et nobilium bonis suis libéré dominetur et ut invitis dominis neque rex neque praelati in bona illorum plébános imponant, in quorum usu pacifice et libéré tam magnates, nobiles et domini, civitatesque liberae, tanquam membra coronae Hungáriáé extiterant, ut autem sub Rudolfo (!) omnibus legibus et libertatibus Hungari exuantur. etiam acclesias armis invadit, obsignat, occludit.. ." MOE XI. 175.
