Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1608. ÉVI VALLÁSÜGYI TÖRVÉNY 97 Pedig a Pozsonyba gyűlt rendek egy álló hónapig vitatkoztak a bécsi béke határozatai felett. Tárgyalásaik azért nyúltak ennyire hosszúra, mert nem egyszerűen a békedekrétum törvénybe iktatása forgott szóban. A szabadságharc volt résztvevői ugyanis egy egész sor változtatás igényével léptek fel; Bocskai 1606 decemberi országgyűlésén a vallásügyi pont mellett több másik átalakítását is elhatározták.1 8 Most a diéta ezeket sorra vette, és valamennyi résztvevő számára elfogadható szövegbe foglalták. Csak a többség egyetértésével fogalmazhattak, mivel a békedekrétum meváltoztatására, illetve a törvénybeiktatására vonatkozó követelésüket gravamina formájában terjesztették elő. A rendi országgyűléseknek ehhez a rég bevált eszközéhez nyúltak, minthogy a főherceg kormányzói propozíciójában a bécsi béke ügye nem szerepelt. Csak a „sérelmek" útján kerülhetett diétái tárgyalásra. Az egész országgyűlés nevében szövegezett irat19 elkészítése érthetően húzódott hosszú ideig. Egy hónapig tartott, míg sorra vették a bécsi béke minden határozatát; szavakon, a megfogalmazás árnyalatain vitatkoztak. Voltak nézetkülönbségek a vallásügyi artikulus megfogalmazásánál is, elsősorban azért, mert a jelenlévők egy része töröltetni kívánta — a követelés szerepelt már 1606 decemberében Kassán - a béke „absque tarnen" záradékát. Ez a szövegrész a bécsi béke vallásügyi határozatának második pontjában található, és arról szól, hogy a vallás szabad gyakorlatát a rendek a „római katolikus vallás sérelme nélkül" nyerik el, tehát olyan mértékben, ami a katolikus egyházat nem sérti. A katolikus egyháziak és világiak jelenlétében folyt tanácskozáson nem volt könnyű a katolikus vallás jogait garantáló szövegrész elhagyását keresztülvinni. Hosszú viták során mégis sikerült. A jobbágyi vallásügy kérdése azonban nem merült fel. Sehol nincs nyoma annak, mintha bárki akár csak egy szót is szólt volna a jobbágy vallásszabadságát kimondó artikulus előkészítése során. A törvénycikk tervezetének a gravaminába foglalt első megfogalmazásában benne volt a „villis" kifejezés, benne is maradt. Soha senki nem tiltakozott ellene. Az 1608-as országgyűlés ezek szerint kimondta volna a jobbágy földesuraitól szabad vallásgyakorlatát, a vallás „rendek felett álló egyetemes szabadság"-ában a vallásügy tekintetében az ország minden rendével azonos státusba helyezte őket análkül, hogy ez ellen a határozat ellen a Pozsonyba gyűlt katolikus vagy akár protestáns hatalmasságok közül bárki is tiltakozott volna. Pedig itt már biztosan nem voltak sem hajdúk sem prédikátorok, akik a bécsi béke átalakítására az országgyűlés résztvevőit rábeszélhették volna. II. Bocskai országgyűléseinek anyagában nem találhatók a jobbágy vallásszabadsága mellett agitáló érvek. Az 1608-as diéta feljegyzései között nem olvashatunk az „egyetemes szabadság" kimondása felett vitázó felszólalásokról. Kiderül viszont, hogy a „villis" vagy „villás" kifejezést is tartalmazó tervezet, tehát a jobbágy vallásgyakorlatát is 18 MOE XII. 742-755. 1 9 Gravamina selecta quae secundum Articulos Viennenses status et ordines Hungáriáé in publico eorum conventu per Serenmam regiam Mtem tolli ac meliorari ac tandem sibi etiam confirma« cupiunt. MOE 1607-1608. 7 Századok 1977/1
