Századok – 1977
Közlemények - Bogdán István: Volt-e papírmalom Budán? 544/III
VOLT-E PAPIRMALOM BUDÁN? 549 Capellner számláin aláírása mellett a későbbi időben van pecsét is. Ezen a névirat keretezte koronás címerpajzsba lépő oroszlán látható.3 9 Önjogúlag felvett címer, de nem a papírkészítőé: az beszélő címer, azon mindig a mesterség jelképe, a merítőszita szerepel.4 0 Mindebből következik, hogy Capellner nem volt papírkészítő. Ettől azonban még lehetett volna papírmalma, amelyet papírkészítőmester alkalmazottal vagy bérlővel üzemeltet, ez általános szokás.4 1 Ez ellen azonban két jelentős érv tiltakozik. Az egyik saját számláinak a vízjelei. Sajnos, csak néhány, az 1765., 1767., 1769., 1772., 1777. és özvegyétől, az 1780. évi maradt meg, de semelyikben sincs a saját vízjele. Egyikén az általános lovaspostás szerepel, másikán a több külföldi és hazai papírmalom által is használt városkapu önmagában, ez a kettő még esetleg lehetne az övé is, a többin viszont osztrák és cseh papírok vízjele van.4 2 Márpedig a papírkészítő vagy a malomtulajdonos, számlájához is saját papírját használta, idegenét sosem, ez természetes. (Megjegyzem, hogy utódának, Jakischnak számlái közül kizárólag az első, az 1783. évi íródott Capellner vízjelű papírra,4 3 a többi 1785-től 1793-ig egy sem, majd kizárólag közismert osztrák papírok.)4 4 Még természetesebb az, hogy a papírmalom-tulajdonos, ha kivételesen maga foglalkozik az értékesítéssel (nem pedig a papírkészítője, mint általában), csak a saját papírját forgalmazza (természetesen a papírkészítő is), de semmikép sem az idegenét. Márpedig Capellner, számláinak tanúsága szerint, ezt megtette. A számlákban ugyan általában csak a papírfajtát nevezi meg, de két évben a felsorolás néhány tételénél ezen kívül, szerencsénkre, még az eredetet is megjelölte. 1767-ben prágai (Pragisches) és cseh (Pömisch), 1769-ben pedig prágai (Pragres) és iglói (Iglauer) hozzátétel is szerepel,45 vagyis cseh és iglói papírokat is szállított a városnak. Végső megállapításunk tehát csak az lehet, hogy Capellner sem papírkészítő, sem papírmalom-tulajdonos. És megismétlem a korábban mondottakat: nem találtam adatot arra, hogy Capellnernek a házán kívül más ingatlana lett volna Budán, vagy a környékén, tehát papírmalma sem. De hol is lehetett volna Budán papírmalom? - Elvileg vizsgálva a kérdést mindjárt hangsúlyozni kell, hogy Óbuda abban az időben Budától független, önálló mezőváros,46 következőleg a határában folyó Aranyhegyi — ma Filatori — árokkal és mellékvizeivel nem számolhatunk. Buda területén az Ördögárok és a Duna-part lehetősége marad. Az előbbi azonban egyrészt időszaki vízfolyású, másrészt nagyobb zivatarok esetén heves és magas vízjárású,4 7 malomhelynek tehát egyébként is alkalmatlan, vize azonban rendkívül 39 BLOc. Ar. 176 7.4 1 3., 1769.424., 17 7 2. 3 50. stb. 40 Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900. Bp. 1963. 125-126. 4 1 Uo. pp. 87-89. 42 BL Oc. Ar. 1765. 487., 1767. 413., 1769. 424., 1772. 350., 1777. III. 48., 1780. I. 74., III. 41. 43 Uo. 1783. 163. 44 Uo. 1785/6. 608., 1786/7. 117., 1788/9. 1302., 1790. 1109., 1793. 975. 45 Uo. 1767.413., 1769.424. 46 Budapest 1. sz. Áll. Lvt. 311-314. 4 7 Vö. Budapest természeti képe. Bp. 1958. 462-470. 8 Századok 1977/3
