Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
526 PINTÉR ISTVÁN megkönnyítené a munkásegységfront megteremtését, egyben rákényszeríthetné a szociáldemokrata vezetőket a munkatervekben foglalt követelések végrehajtására."10 2 Érdemes talán arra is utalni, hogy a francia szocialista szakszervezeti mozgalom munkaterve abban az időben készült el, amikor a Francia Kommunista Párt kidolgozta népfrontprogramját. A két program fő célkitűzései alapvetően eltértek egymástól. A francia szocialisták egy sor szocializálási javaslattal álltak elő, amíg a kommunisták a főfeladatnak a demokratikus szabadságjogok megvédését és kiszélesítését, a fasizmus és a háború elhárításának a követelését tekintették. „Míg a kommunisták a mai helyzetet nem látják érettnek szocialista megoldásra, és a válságot átmeneti szociálpolitikai és agrárpolitikai követelésekre használják fel, s a mai társadalomnak szánt gyakorlati akcióprogrammal akarnak antifasiszta frontot teremteni — íija Párizsból Rónai Zoltán —, addig a szocialisták szerint igazi lendületet az antifasiszta küzdelemnek a szocialista társadalomért folyó harc adhat. "10 3 A kommunisták népfrontprogramjának ismertté válása után az „egységmanőver" mellé a szocialisták felsorakoztatták azt a vádat is, hogy a kommunisták feladták alapvető elvi célkitűzésüket, a proletárdiktatúra stratégiáját. Számos szocialista párt ettől kezdve balról kezdte támadni a kommunista pártokat, védelmezve saját munkatervük szocializálási programját. Miközben a francia kommunisták és szocialisták között az antifasiszta küzdelem során csökkentek a nézeteltérések, a két párt programja közötti különbség lett az angol, a skandináv, a csehszlovák szociáldemokraták antikommunista propagandájának lényeges eleme. Az MSzDP munkaterve - mint már említettük - a kezdeti nekilendülés után megtorpant. Hamarosan kiderült, hogy magyarországi viszonyokra alkalmazott munkaterv kidolgozása elé komoly akadályok hárulnak. A de Man-féle terv sematikus átvétele lehetetlen. Már 1934-ben felvetődött, hogy elöljáróban tisztázni kell: a „munkaterv a párt kormányra kerülésének, illetve a szocializmus megvalósításának idejére utal-e, vagy a dolgozó rétegek életlehetőségeinek védelméért, megjavításáért vívandó harcunknak lesz-e útjelzője?" Alaposabb elemzés után ugyanis világossá vált, hogy a nyugati szociáldemokrata munkatervek a kormányra kerülés lehetőségével számoló pártok kormányprogramjai. Az MSzDP vezetősége azonban tisztában volt azzal, hogy ilyen lehetőségek számára a közeljövőben nem valószínűek, szinte kizártak. A másik alapvető kérdés az volt, hogy a belga munkaterv szociálpolitika helyett a „szocialista" gazdálkodás feladatait állította előtérbe olyankor, amikor Magyarországon Gömbös propagandája jóvoltából a szociális reformok voltak napirenden. De Man tervében a reformok elvetése önmagában is vita forrása lett az MSzDP vezetői között. Weltner Jakab, a Népszava főszerkesztője a Szocializmus 1935 októberi számában a reformokat, a gazdasági részköveteléseket az osztályharc lényeges elemének tartja. Vitázik azokkal, akik a reformizmust vádolják a történtekért és megfeledkeznek arról, hogy reformizmus és mögötte álló ,jól kereső munkások" nemzedéke harcolta ki a magasabb munkabéreket, ők hoztak áldozatot azért, hogy emberségesebb körülmények között élhessen a proletariátus.104 Weltner és más 1 0! Dimitrov: Válogatott cikkek és beszédek. Szikra, 1952. 92-93. 10 3 Vándor Zoltán: A francia szocializmus problémái. Szocializmus. 1935. júl. 104 Weltner Jakab:Reformkorszak - vagy elnyomorodás. Szocializmus, 1935. okt.
