Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 511 részének a fasizmusból való kiábrándulásával, akkor a szociáldemokrácia „meg tudja nyerni és le tudja kötni a maga célkitűzései mellé" — írja Tamássi.3 8 Az osztályjelleg, a társadalmi bázis problematikája mellett a szociáldemokrata elméleti és politikai írások leggyakoribb témája a háború. A fasizmust azonosították az erőszakkal, a militarizmussal és a háborúval. „A fasizmus az államakarat és az erőszak glorifikálása — írja Mónus... A fasizmus mindenütt, ahol lábát megveti, feszültségeket idéz elő, támadó szellemet képvisel... A fasizmus a háborút természetes célnak tartja és az erre való felkészülődést, fegyverkezést mind szellemi, mind fizikai téren legfőbb feladatának tekinti."3 9 A fasizmus külpolitikája eddig az ellentmondásoknak, a bizonytalanságnak és a megbízhatatlanságnak az elemeit juttatta kifejezésre - vélekedik Buchinger. „Európa népeinek hajóját a fasizmus a háború és a béke kétségeinek szirtjei közé taszította."4 0 A fasizmus gazdaságpolitikáját elemző Ascher László is azt hangoztatja, hogy „a fasiszta gazdaságpolitika lényege: lázadás a világgazdaság ellen" és ezért a fasiszta országok „egész gazdálkodásukat a háborús készülődésre állítják be".41 Néhány hónappal később - az olasz—abesszin háború, náciknak a Rajna-vidékre történt bevonulása és a locarnói szerződés felmondása után — Mónus már így fogalmaz: „Ami eddig elméleti kérdés volt, az a háború és a béke, az élet és a halál kérdésévé változott . .. Az új világháború közeli katasztrófája ránk szakad anélkül, hogy észere vettük volna. . ."4 2 Ebben az időszakban azonban már nemcsak a fasizmus és háború elvi összefüggései, hanem a konkrét háborús veszély miatt az ellene való küzdelem is fő kérdése volt a nemzetközi és magyar szociáldemokráciának.4 3 A szociáldemokrata írásokból, a Szocializmus és Népszava külpolitikai kommentárjaiból világossá válik, hogy a munkásosztály fontos feladatának tekintik a háború elleni harc megszervezését, annak megakadályozását, hogy a nemzetközi munkásmozgalom az első világháború kitöréséhez hasonló helyzetbe kerüljön. Ugyanakkor ezekből az írásokból az is kitűnik, hogy a háború elleni harcban nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom megosztottsága jelent problémát, hanem az is, hogy az egyes szociáldemokrata pártok — helyzetüktől függően - nagyon is eltérő módon óhajtják a háború elleni harc megszervezését. A magyar szociáldemokrata vezetők is jól látják, hogy a kapitalista nagyhatalmaknak, elsősorban Angliának a fasizmussal kompromisszumot kereső politikája negatívan befolyásolja az egyes munkáspártok politikáját. A Szocialista Internacionálének nincs konkrét és egyértelmű határozata a háború elhárítására. Az aktív antifasizmus, a puszta védekezés, a meglevő állapot, a status quo fenntartása és a kispolgári pacifizmus nagyon jól megél egymás mellett az SzMI pártjaiban, állapítja meg a Szocializmus augusztusi száma.44 Az " Uo. A Szocializmus 1938 novemberi számában Serényi János „A középosztályról" címmel foglalkozott még részletesebben e problémával. Konkrétan elemzi a magyar középrétegek helyzetét is. Értékes adatokkal és ebből levont számos helyes következtetéssel járul hozzá a középrétegek szerepének megértéséhez. Ugyanakkor elvi fejtegetései néhol zavarosak. 39 Szocializmus, 1935 nov. 40 Uo. 41 Uo. 4 2 Mónus Illés: Két világháború között. Szocializmus, 1936 máj. 4 3 Ε kérdéssel részletesen foglalkozik Benedek Emma már említett tanulmánya. 4 4 Austriacus (Polách Henrik magyar származású osztrák szociáldemokrata): A proletariátus és a háború. Szocializmus. 1935 aug.
