Századok – 1977

Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III

AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 489 határozottabban kirajzolódtak a Frankfurttal szembeni nyílt, alig leplezett ellen­forradalmi politika körvonalai, amit a magyar politikusok sem tévesztettek szem elől. A német egység esélyeinek megítélésében mégsem következett be negatív változás, sőt mi több, egyes megállapítások egyértelműen a remények növekedéséről tanúskodnak. Lényeges szerepet játszott ebben a nemzetgyűlés munkájában megfigyelt előrehaladás -ti. a birodalmi minisztérium megalakulása — és a külföldi német képviseletek meg­teremtésére tett határozott lépések. A központi kormány létrejöttét a Közlöny nagyjelentőségű eseményként üdvözölte. Összetételét ugyan jobboldalinak minősítette, ezt azonban a parlament erőviszonyaiból következőnek ítélte.15 0 Az új Németország diplomáciai kapcsolatainak gyors fejlődéséről számol be a Kossuth Hírlapja és elsősorban az angol és az orosz kormány „pozitív" magatartásának tulajdonít nagy fontosságot.15 1 További követek kinevezéséről értesül a Közlöny, és „Némethon megszilárdulására nézve nagyon fontos" mozzanatnak nevezi azt.15 2 A magyar politikusok — minden ellentmondó és hátráltató körülmény ellenére — egyre növekvő reményeit elsősorban János főherceg Magyarország elismerésére tett korábbi, de továbbra is érvényben levő ígérete táplálta, aminek valóra váltását egyre közelebbinek remélték. Szalay Batthyányhoz intézett minden lehetséges kétkedést eloszlató augusztus 24-i levele biztosan állította, hogy „holnapután megismertetik Magyarország függetlensége a Centraigewalt által".153 A bekövetkező eseményt mindenki döntő — Magyarország nemzetközi pozícióit jelentősen megszilárdító — lépésnek tekintette és hatásától azt várta, hogy Magyarország „az európai népek családjában önállólag megjelenik".1 S 4 Ezek a mozzanatok képezték hátterét és játszottak közre a Kossuth Hírlapja aktuál-politikai események hatása alatt íródott, túlzottan optimista augusztus 26-i meg­állapításnak megszületésében, amely - bár kétségtelenül megvoltak a benne kifejtett állás­pont előzményei is — a Szalay által elért eredmény eltúlzott értékelésének jegyeit viseli. A cikkíró azt hangsúlyozza különösképpen, hogy „mi mélyen meg vagyunk győződve,... az egyesült Németországnak van fenntartva azon szerep, hogy az európai abszolutizmus rákfenéje ellen tüzes vasat szegezzen . . . Hitünk szerint a szabadság, melly Európát, melly az emberiséget boldogítani fogja, nem azon úton, mellyet Anglia, de nem is, mellyet Franciaország mutatott ki, foghatand kifejlődni: ezen az úton mindenkor és mindenütt az önzés, az anyagi önérdek a fő tényező. Mi az óhajtott, a valódi egyenlőségen és testvériségen alapuló szabadság legtöbb elemeit Németországban látjuk megjelenni."15 5 Igaz, a Kossuth Hírlapja másik cikkírójának ugyanaznapi megállapítása szerint „Francia­ország mai nap mint mennydörgő Jupiter áll Európa közepett."15 6 A vezető magyar politikusok többsége azonban már felismerte a cavaignaci bel- és külpolitika negatív 1 50 Kny. 1848. VIII. 13. 321. 151 KH, 1848. VIII. 15. 177, VIII. 17. 185. 1 52 Kny. 1848. IX. 23. 544; A német külképviselet kérdéséről folyó tárgyalásokra ld. tk. a birodalmi miniszter Heckscher és Zacharza felszólalásait - St. Β. Nro. 64. 1848. VIII. 22. 1623, Nro. 66. VIII. 25. 1688; Németország és a nagyhatalmak kapcsolatáról vö.: W. Mommsen: i. m. 117. 1 53 Waldapfel Eszter: i. m. 32. 154 Kossuth 1848. IX. 2-i beszéde - közli KÖM. XII. 872. 155 KH, 1848. VIII. 26. 225. 1 56 KH, 1848. VIII. 26. 225.

Next

/
Thumbnails
Contents