Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
490 ERDÖDY GÁBOR mozzanatait, s ha mindez egyelőre nem is vezetett még Franciaország tekintélyének végleges megrendüléséhez, annyira azonban aláásta azt, hogy a forradalmi magyar kormányzat vizsgálódásainak fókuszába Németország kerüljön, s benne keressék az Európa fejlődését előmozdító legfontosabb tényezőt. A Batthyány-kormány felfokozott optimizmusát tükrözi Teleki augusztus 29-i megbízólevele, amely Szalay frankfurti elismerését véve kiindulópontnak, a valóságnál rózsaszínűbben festette meg Magyarország európai helyzetét.15 7 Pedig az angol és a francia események alakulása és az ausztriai, valamint a németországi reakciós mesterkedések már annak az európai fordulatnak az elemei voltak, amelynek kiteljesedése alapjaiban veszélyeztette Magyarország tavasszal megszerzett vívmányait. Augusztus 31-én a bécsi ellenforradalom, amely az Itáliában aratott győzelmet követően már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy nyíltan hadat üzenjen a magyar önrendelkezés szentesített alaptörvényeinek visszavonására, döntő lépésre szánta el magát. A közismert császári emlékirat kétségbe vonta többek között a frankfurti magyar misszió törvényességét, az önálló magyar diplomácia gondolatát „politikai képtelenségnek" nevezte és erélyesen figyelmeztette az európai kormányokat arra, hogy Magyarország külképviselete kizárólag a Habsburg-monarchia hivatalos követeit illeti meg. A frankfurti parlament meghátrált a bécsi követelés előtt és Szalay megbízását semmisnek nyilvánította. Mindez a megvalósulás előtt álló magyar remények hirtelen meghiúsulását, az ellenforradalom látványos győzelmét jelentette. Az ellenforradalom nyílt fellépése és az őszi forradalmi hullám megindulása A retrográd és a forradalmi erők küzdelme szeptemberben újabb állomásához érkezett Európában. A magyar politikusok úgy látták, hogy a reakció július-augusztusi sikerei felrázták tespedésükből a haladás híveit, s hogy ez a szembenálló erők közötti ellentétek nyílt kirobbanásának, a végső kimenetelében megjósolni még nem tudott, mindent eldöntő háborúnak csíráit hordozza magában. Ε forradalmi háború színterét, az európai fejlődés továbblendítésének lehetőségeit abban a térségben keresték, ahol a nemzeti-területi átrendeződésben érdekelt, a polgári fejlődés alapjainak lerakásán fáradozó népeket az átalakulással szemben álló nagyhatalmak érdekeivel látták összeütközni. Külpolitikai vizsgálódásuk középpontjába tehát Közép-Európa - ezen belül elsősorban a német térség — került, s ezzel lezárult az a folyamat, amelyben a tavaszi forradalmi hullámot elindító Franciaország megkülönböztetett helyét Németország foglalta el a forradalmi magyar kormányzat európai látókörében. „Európa jelenleg az újabb kor előhajnalán áll, midőn homályban a különböző elemeket egymástól megkülönböztetni nem bírván, csak ösztönszerűen tapogatódzunk"15 8 - állapítja meg a Kossuth Hírlapja szeptember 20-án. A Pesti Hírlap Kölnből beérkező hírei szerint a .közvéleményben lehet észre venni, hogy fordulóponton állunk (kiemelés: E. G.) s talán hamarabb, mint gondolnók, el fog dőlni a vagy-vagy 157 Vö.: Hajnal István: i. m. 103; Waldapfel Eszter: i. m. 51. 1 58 KH, 1848. IX. 20. 322.
