Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 483 sének kieszközlése, melynek hatásától nem kevesebbet, mint „egész Európa részéró'l történő elismerését" várta.11 3 A szövetségi szerződés hivatalos kihirdetéséhez fűződő reményeket Batthyány, ha lehet még tovább fokozta és őszintén hitte, hogy annak „morális hatása az ausztriai politikának megváltoztatására okvetlenül legtöbbet fogna tehetni".11 4 Noha — mint láttuk — szükségesnek tartotta, hogy hódító törekvésektől óvja, 1848 nyarán a német birodalomban Kossuth „a civilisatió, szabadság és alkotmányosság" biztosítója megszületését remélte.11 5 Nyáry pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy „magának azon civilisait német nemzetnek létele sincs biztosítva önmaga, hanem az európai civilisatió által".116 Az európai szabadság és az egységes Németország tehát két olyan egymást kölcsönösen feltételező tényezőnek mutatkozott, amelyek közül az egyik győzelme a másik győzelmének lehetőségeit is megteremthette. Ennek megfelelő kölcsönhatásokat fedeztek fel politikusaink Magyarország és Németország jövőjét vizsgálva is. Szalay Leiningen Károlyhoz írott augusztus 12-i levele megállapítja, hogy a „független Magyarország Németország egységének egyik legerősebb biztosítéka. Mi Magyarország önálló kifejlését, mi annak megerősödését előmozdítja, ugyanez elősegíti az egységes és szabad Németország hatalmát is."117 Véleménye megegyezett a frankfurti parlament nyilatkozatával, amely azt emelte ki, hogy ,,ha egyszer Magyarország önállósága megsemmisül és a magyar erőforrásokkal úgy rendelkeznek mint korábban, akkor azok, akik jelenleg az előjáték bevezetésével foglalatoskodnak, azon lesznek, hogy erejüket ellenünk fordítsák".11 8 A nemzeti érdekek egybeesésének felismerésével magyarázható, hogy bár a forradalmi kormányzat nem fűzött nagyobb reményeket a nyugati országok külpolitikájához, hanem csak annyit, „amennyire saját érdekeiket szem előtt tartva képesnek találta őket elmenni",11 9 s az ellenforradalommal szemben érlelődő háborúban kizárólag az ország saját erejére számított,120 az egységes Németországot „territoriális érdekeknél fogva" — megbízható támogatójának tekintette.12 1 113 Waldapfel Eszter: i. m. 303. 114 Gr. Batthyány Lajos levele Szalay Lászlóhoz 1848. VIII. 18. - közli: Károlyi Árpád: i. m.I. 303. 115 Kossuth 1848. VIII. 3-i felszólalását közli: KÖM. XII. 674. 116 Nyáry Pál 1848. VII. 22-i beszédét közli Pap Dénes: i. m. I. 238. 11 7 Waldapfel Eszter: i. m. 31 ; vö.:Horváth Mihály: i. m. 301. és Pálffy János pozsonyi főispán 1848. VIII. 14-i határozati javaslata - közli: Beér János: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés -Bp, 1954. 686. 11 • St. Β. Nro. 69.1848. VIII. 30. 1774. - közli: Waldapfel Eszter: i. m. 36. Az idézett beszédet elragadtatással értékeli a KH, 1848. IX. 6. 267. A magyar forradalom melletti nyilvános kiállást követelte már Eisenmann VIII. 24-i beadványa is - St. Β. Nro. 67. 1721. A frankfurti álláspont alakulásáról ld. Waldapfel Eszter: i. m. 16. Egymást feltételező tényezőnek tüntette fel Magyar- és Németország szabadságát a visszaemlékező Marx Perezelhez írott levelében 1860-ban. „Most éppúgy, mint akkor, úgy tekintem Magyarország függetlenségét és önállóságát, mint conditio sine quá-t Németországnak a szolgaságból való megváltásához" — szól megállapítása. - Id.: Marx és Engels Magyarországról. Bp. 1974. 129. 119 Haraszti Éva: i. m. 65. 120 KH, 1848. VIII. 6. 143. 121 PH, 1848. VII. 8. 635.
