Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
484 ERDÖDY GÁBOR Az egységes Németország létrejöttéhez fűződő remények s az ellentmondások felerősödése 1848 nyarán A német egységtörekvések esélyeit illetően a magyar politikai vezetőköröket korábban is jellemző kettősség továbbra is megmaradt. Július végére azonban a birodalmi kormányzó frankfurti megjelenése, s a birodalmi minisztérium megalakulásának előkészítése megváltoztatta a két álláspont képviselőinek arányát. A Kossuth Hírlapja rendkívül nagyra értékelte János főherceg színre lépésének jelentőségét: „Július 12-től Németország új időszakba lépett. A birodalmi főkormányzó először jelent meg a nemzet képviselői előtt" — jelzi július 20-án, majd másnap hozzáteszi: „e napon a nemzet fájáról lehullott azon fényes gyümölcs, melly az összes Németország nyaratlan múltjának egyetlen terméke volt: a szövetségi gyűlés meg lőn szüntetve".122 A Pesti Hírlap az egységes Németország őszinte híveként üdvözölte az osztrák főherceget, s azt várta tőle, hogy Ausztria Frankfurttal szembeni pozitív politikájának megfelelő garanciáját fogja jelenteni. Ugy látszott, reményeit megerősítik a helytartó ígéretei, amelyek értelmében „az osztrák monarchiában minden nemzet egyenlő ő fölsége előtt. Ezeknek testvérisége s a Németországgali egyesülés minden érdekek erős alapja" (kiemelés — E. G.).123 Tovább fokozta a magyarok optimizmusát az a körülmény, hogy Szalay július végétől már határozott ígérettel rendelkezett követségének hivatalos elismerésére.12 4 A biztató jelek hatására sok, korábban szkeptikus álláspontra helyezkedő politikus változtatta meg véleményét. Közöttük Szarvady Frigyes, aki a „fojtogató dynasztikus cselszövésekkel" körülvett elméletieskedő gyűlés képességeit az előtte álló feladatokhoz viszonyítva nem rég még szerénynek becsülte, társai nevében kijelentette: „Most ellenkező nézettel vagyunk."12 s Csatlakozik a reménykedők táborához a centralista hírlap egyik cikkírója is, aki bár utólag úgy ítéli meg, hogy „még a mostani világrázkódások között is . .. túlmerész feladat volt Németország egységét csupán szónoklatok és jegyzőkönyvek által kivívni" (újabb utalás tehát a megfelelő végrehajtó apparátus korábban már jelzett hiányára —E.G.) — véleménye szerint „azonban, úgy látszik, ez fog megtörténni".12 6 A Pesti Hírlap az új Németország létrejöttének két lehetséges útját vázolja. Azt tartaná helyesnek, ha a fejedelmek önként lemondanának szuverén jogaik egy részéről, ellenkező esetben ugyanis a minden erőt egy nagy, oszthatatlan köztársaságba egyesítő, és európai háborúval fenyegető forradalom bekövetkezésével számol.12 7 A Kossuth Hírlapja arról értesül, hogy Németországban elsőként Baden barátkozott meg „az új kor igényeivel", a köztársaság gondolatával, melyhez azonban szerinte „a népnek jelenleg még elég rokonszenve nincs s mellynek kora még nem jött el".128 Hasonló álláspontot képviselt maga a badeni kormány is és a forrongások megfékezése érdekében az állampolgári jogok bizonyos megszorításának eszközéhez nyúlt. „Egyébkint más körülmények között valami 122 KH, 1848. VII. 20. 75, VII. 21. 79. 123 PH, 1848. VII. 26. 693. 124 Hajnal István: i. m. 110. 12 5 KH, 1848. VIII. 3. 127. - közli: KÖM. XII. 673. 126 PH, 1848. VIII. 9. 739. 12 7 Uo., vö.: Kny. 1848. VIII. 10. 302. 128 KH, 1848. VII. 26.99.
