Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
464 ERDÖDY GÁBOR Nem történt meg azonban mindeddig annak vizsgálata, hogy milyennek látta és hogyan értékelte a magyar kormányzat a németországi változásokat. Pedig az érintett politikusok megkülönböztetett figyelemmel kísérték a német nemzeti egység megteremtéséért folytatott küzdelmet, annál is inkább, mivel azt remélték, hogy a megszülető államalakulat az ország jövőjét közvetlenül befolyásoló, a közösnek ismert érdekek és veszélyek alapján természetes szövetséges hatalommá válik. A németországi fejlemények közül elsősorban azokat igyekeztünk számba venni, amelyek az egységmozgalom fejlődését meghatározták, s ezzel ténylegesen is figyelmet keltettek Magyarországon. A forradalmi magyar kormányzat és támogatói véleményének alakulását a meglevő szakirodalom és a bőségesen rendelkezésre álló kiadott, illetve kiadatlan források körén túl elsősorban a mindeddig kellő figyelemre nem méltatott egykorú magyar sajtó alapján vizsgáltuk. Elemzéseinkben elsősorban a centralisták által irányított, ez időben a Batthyány-kormányt támogató Pesti Hírlapra és a megnyilatkozásaiban legtöbbször Kossuth személyes hatását tükröző Kossuth Hírlapjára támaszkodtunk, de lényeges adalékokkal szolgált a vizsgált politikusok informáltságáról a Batthyány-kormány hivatalos orgánuma, a híreket legtöbbször csak közlő, de nem kommentáló Közlöny is. Az említett hírlapok mellett bevontuk vizsgálódásunkba a frankfurti parlamenti ülések naplóit,2 hogy — az összehasonlítási feltételek teljes megteremtésének igénye nélkül ugyan, de az arra leghivatottabbak, maguk a német politikusok, az egykorúak által vizsgált megnyilatkozásainak szembeállításával — mérhető legyen a hazai politikusok tájékozottságának pontossága. Az alkotmányos átalakulás lehetőségei 1848 tavaszán A Magyarország polgári és alkotmányos átalakítására vállalkozó ellenzéki politikusok messzemenően tisztában voltak azzal a körülménnyel, hogy célkitűzéseik elérésében fontos szerepet kapnak majd a nemzetközi vonatkozások. Annak a későbbi megfogalmazásnak megfelelően, hogy „a világesemények hatása nem szorítkozik egyes nemzetekre", s hogy „a világesemények színpadán nincsen elszigetelt cselekmény",3 megkülönböztetett érdeklődéssel vizsgálták a külföldi politikai élet változásait. „A politikai láthatáron . . . feltünedező jelek"-ből azt olvasták ki, hogy Magyarország alkotmányos kifejlődését első-deutschen Bürgertums (Ein Beitrag zur Geschichte der Jahre 1848-49). Stuttgart. 1949; Karl Obermann: Deutschland 1815-49. Berlin. 1961 ; Die ungarische Revolution von 1848/49 und die demokratische Bewegung in Deutschland. Bp. 1971; A „Neue Rheinische Zeitung"-nak (a továbbiakban NRZ) a korabeli német eseményekről megjelent írásai, ld. Marx-Engels Művei (továbbiakban MEM) 5-6. kötet. Bp. 1961, 1962; Hans Marschall: Deutsches Bürgertum im Streben nach Einheit und Freiheit. Berlin. 1962; Diószegi István: Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politika. Bp. 1967; Hazánk és Európa. Bp. 1970; Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében. Bp. 1970. 2 Offizieller Bericht (a továbbiakban Off. Β.) über die Verhandlungen zur Gründung eines deutschen Parlaments (herausgegeben von Franz Wigard) Frankfurt am Main, 1848. Stenografischer Bericht (a továbbiakban St. B.) über die Verhandlungen der deutschen constituirenden Nationalversammlung zu Frankfurt am Main (herausgegeben von Prof. Franz Wigard). Frankfurt am Main, 1848. 3 Kossuth Hírlapja (a továbbiakban: KH), 1848. VII. 1. 4.
