Századok – 1977

Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III

AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 465 sorban a Habsburg-birodalom tartományainak alkotmányhoz juttatása biztosíthatja, s ezért ennek követelését az országgyűlési tárgyalások központi kérdésének tekintették.4 A Monarchia abszolutista kormányzásának felszámolását követelte szerintük a birodalom német térségben betöltött szerepének, korábban kivívott vezető helyének biztosítása is. Kossuth úgy látta, hogy az ellenforradalmi rendszer konzerválása egyre inkább a bécsi szupremáciának, „a constitutionális irány korszerű felkarolására támaszkodó más befolyás általi" megszűnéséhez vezet.5

A német területeken tehát az alkotmányos eszmék rohamos térnyerésével számolt, amit Ausztria „sajnálatos" térvesztése ellenére is örvendetesnek talált a megszületése előtt álló egységes Németország szempontjából. Ε folyamat kibontakozását elősegítő, kedvező mozzanatként értékelte a magyar közvélemény az itáliai egységmozgalmak várható hatását, s mint azt egy 1847. szeptember 23-i titkos jelentés tanúsítja: ,,Nem kételkednek abban, hogy Itália egysége Németország oly nagyon kívánt egységét vonná maga után, mint ahogy abban sem kételkednek, hogy a németosztrák tartományok végülis Németországhoz fognak csatlakozni."6 Nem érte őket váratlanul Bassermann-nak a bádeni követkamarában előterjesztett indítványa, amely a közös német törvényhozást és az egységes nemzeti intézmények megalakítását sürgette, s aminek valóra váltását a Pesti Hírlap 1848. február 24-i cikke Németország „közelebbi félszázadra érvényes" politikájának tekintette.7 Korántsem kellett azonban ennyi időnek eltelnie ahhoz, hogy az igen óvatos előrejelzéseket a közeli kibontakozás reménye váltsa fel. A februári párizsi forradalom rendkívül felgyorsította a fejlődés ütemét és néhány nap alatt lehetővé tette azt, aminek a megvalósítását a haladás hívei csak hosszabb időszakra tervezték. A Kossuth Hírlapja 1848. július 5-i visszatekintő értékelése szerint a párizsi események híre megingatta az abszolutizmus és a reakció minden állását Bécsben, Berlinben és a többi német fejedelmi központban egyaránt.8

Nagy reményekkel nézett a francia események várható németországi hatása elé a Pesti Hírlap március 21-i száma is, tőle nem kevesebbet, mint a „német statusok, valamint az ausztriai tartományok" alkotmányhoz juttatását várta.9

Andrássy Gyula május 9-i követjelentése már e várakozások beteljesüléséről számol be, amikor megállapítja, „hogy Ausztriának és Poroszországnak százados rendszerei néhány órák alatt összeroskadtak" a szabadságmozgalmak fenyegetéseitől.1

0 A magyar politikusok elégedetten tekintettek a német térségben lejátszódó változásokra, s bizakodva néztek a még megvalósításra váró célkitűzések felé. Optimizmusuk az egykorú erőviszonyok alapján nem volt megalapozatlan. A márciusi vihar Németországban 4 Ezt a követelést már az 1847. évi Pest megyei követutasítás is tartalmazta - ld. Kossuth Lajos összes Művei (a továbbiakban: KÖM), (kiad. Barta István) XI. Bp. 1951. 168-196; vö.: Kossuth 1847. XI. 22-i beszéde KÖM XI. 316, III. 3-i beszéde uo. 619-628; Pulszky Ferenc: Életem és korom II. (A forradalom alatt), (kiad. Ráth Mór). Bp. 1880. 22, 31. 5 KÖM XI. 320. 6 KÖM XI. 290. 7 Pesti Hírlap (a továbbiakban PH), 1848. II. 24. 155. ' KH, 1848. VII. 5. 13. 9 PH, 1848. III. 21. 239; „Franciaországban megingott a trón, Németország általános mozgalomban van, s minden visszhangra és rokonszenvre talált Ausztriában és nálunk is" - számol be a februári forradalom kisugárzásáról Deák Ferenc III. 23-i beszéde. - Ld.: Deák Ferenc beszédei II., 2. kiad. (Kiad. Kónyi Manó) Bp. 1903. 208. 1 0

Gr. Andrássy Gyula Beszédei I. 1848-68. (Kiad.: Lederer Béla). Bp. 1891. 92.