Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
Erdődy Gábor: A FORRADALMI MAGYAR KORMÁNYZAT ÉS SAJTÓORGÁNUMAI A NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 1848-BAN 1848 tavaszának forradalmai egyaránt feladatuknak tekintették az 1815-ben megszilárdított konzervatív kormányzati rendszerek megváltoztatását. Célkitűzéseik rokonsága és a velük szemben álló eróTc egységfrontja maga után vonta jövőjük egybefonódását, így áz egyes mozgalmak sorsa kölcsönhatásba került a többiekével. A nemzeti törekvések és a kontinens alkotmányos, polgári átalakításának érdekei — elsősorban az olasz, a német és a magyar forradalmak esetében — a legfontosabb kérdésekben egybeestek. A haladó erők egységét, összehangolt fellépését azonban mégsem sikerült biztosítani, mivel a nemzeti célkitűzések megvalósításának kísérlete belső ellentmondásoktól volt terhelt, s ez lehetőséget adott a reakció regenerálódására, felülkerekedésére. Az egymáshoz kapcsolódó forradalmak végső soron egy olyan egységes folyamatnak alkották különálló, ugyanakkor mégis elválaszthatatlan részeit, amelynek különösen fontos elemét képezte a német forradalom. Ismeretes, hogy a feudális társadalmi és gazdasági viszonyok, illetve maradványok, valamint az abszolutisztikus kormányzati rendszerek megszüntetésén túl a haladó német politikusok legfontosabb célja az egységes Németország megteremtése volt. Ennek sikeres megvalósítása az európai erőviszonyok alapjaiban történő megváltoztatásával járt volna együtt, nem csoda tehát, hogy az európai diplomáciában 1848—49-ben a fejlődés menetét gyorsító és gátló irányzatok szemszögéből nézve egyaránt ez vált az egyik legégetőbb kérdéssé. Kiemelte a német forradalom jelentőségét, hogy az összes nemzeti mozgalmak között a leginkább kedvező adottságokkal rendelkezett és a legmesszebbre, egyben a legmélyebbre ható változásokkal kecsegtetett. Az általános európai fejlődéstől független politika kialakítását azonban mindez nem biztosította. így, miközben a németországi események döntően befolyásolták a velük közvetlen, vagy akárcsak közvetett kapcsolatban álló forradalmakat, maga a német térség jövője sem maradt mentes a kontinensen bekövetkező változások hatásaitól. A német egységmozgalom történetét a történetírás nagy vonalakban már tisztázta. Ismertek annak a folyamatnak a mozzanatai, amely az 1848. február 26-án a bádeni gyűlésen elhangzott, össznémet parlament megteremtésére irányuló követeléstől, az előparlament rövid idejű tevékenységén át vezetett; amely a május 18-án megnyíló, de kitűzött feladatai végrehajtására végül is alkalmatlannak bizonyuló nemzetgyűlés súlyos ellentmondásokkal terhes tevékenységét foglalta magába, s annak feloszlatásával zárult.1 ' Az 1848-49-es német forradalom történetéről Id.: Keif Valentin: Das erste deutsche Parlament und wir (Deutsche Revolution X. Band) Leipzig. 1920; Wilhelm Mommsen: Grösse und Versagen des
