Századok – 1977

Tanulmányok - Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első benépesedése 11/I

KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA BENÉPESEDÉSE 35 tipikus moustérienhez tartozik; sok vonása egyezik a jugoszláviai moustériennel (Krapina), és a nyugat-európai műveltséggel is. Leletanyaga a tipikus moustériennek egyik közép-európai, módosult változata, amelyre elsősorban a moustérien hegyek és különféle típusú kaparok jellemzőek. A régészeti anyaggal együtt itt Homo neanderthalensis maradványai kerültek felszínre. Ezek leginkább még a közép-itáliai embertani leletekkel egyeznek (pl. Monte Circeo) - de minden történeti kapcsolat, összeköttetés nélkül.(? ) A lelőhely két szempontból jelentős. A Subalyuk-barlang zsákmányanyaga, vadászata határozott specializációt mutat a kőszáli kecskére, ami igen korai, lokális és ritka jelenség. A másik az, hogy ebből a moustérienből alakult ki a Bükk-hegység későbbi Szeleta-kultúrája - tehát átfejlődött a fiatal-paleolitikum egyik helyi műveltségébe, -amit sokoldalú vizsgálat bizonyít. (Az átmenetet a Büdöspest-barlang ipara képviseli. Ugyanebben a körzetben a Szeleta alsó rétegének kora 41 700 év.) A bükki moustérienhez még több, ugyanebben a körzetben lévő kis lelőhely kapcsolódik —eredetét azonban egyelőre nem ismeijük világosan. Lokális, szűk elteijedésű ipar, amely már kiforrottan jelent meg. Helyi előzménye nincs - a jugoszláviai moustériennel nem tudjuk légvonalban összekötni — több jellege azonban arra mutat, hogy ez a kultúra a Kárpátoktól É-ra eső zónához kapcsolódik.2 8 Az ország nyugati részének leleteit kizárólag a Dunántúl ÉK-i részén találjuk — és élesen eltérnek a bükki moustérientől. Az egyik fontos település Tata, amely az egykori hévforrások mellett, azok travertin-medencéiben alakult ki. Viszonylag rövid időtartamú lakóhely, esetleg műhelytelep lehetett.2 9

Kora a Würm 1 tetőzésének közelébe esik - valamivel fiatalabb tehát az alább említendő Érdnél (33600 éves). A régészeti anyag itt egészen kis méretű, jellegzetesen megmunkált kavicseszközökből, főleg kaparófajtákból áll. Ez az ipar a „moustériennek" egy késői, erősen specializálódott ága, amelynek fejlődése itt csonkán lezárult, befejeződött. Egyes tipológiai jellegei az itáliai mikropontiniano kultúrára, szerintünk inkább a bernardiniano fáciesre emlékeztetnek. Vértes L. szerint azonban nem volt közvetlen összeköttetés közöttük. Az összeköttetés gondolata, a „kavicsfeldolgozó moustérienek" elterjedése, eredete persze így sem zárható ki teljesen. Tény azonban, hogy a bükki és a tatai kultúra eredete gyökeresen eltérő — és az is, hogy a dunántúli iparokból sohasem lett szeletien. - A travertin-telep emberének vadászat a fiatal mammutborjakra specializálódott — nyilván nem a 2-4 cm nagyságú eszközökkel, apró hegyekkel — és már ezért is jelentős az ugyanebben a környezetben, nem nagy távolságra eső érdi település, amelynek specializálódása teljesen más irányú.3 0 Érd — a harmadik legfontosabb lelőhelyünk - a középső-paleolitikum legalaposabban, igen sokoldalúan ismert telepe. Szabad ég alatti táborhely, amely száraz völgyfőkben, völgyteknőkben, nyílt fennsíkon alakult ki. Az embercsoport ennek ellenére 2 ' Erre utal pl., hogy az egyik bükki lelőhely egyetlen szerszámának anyaga, egy jellegzetes vulkáni kőzet, kb. 400 km távolságról, Lengyelországból származik. Ennek a kőzetfajtának nálunk szilánkja sem fordul elő; az eszköz készen került ide. 2® Kormos T.: A tatai őskőkori telep. Földtani Intézet Évkönyve, 20. 1912. - L. Vértes et al.: Tata - Eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. Achaeologia Hungarica, 43. 1964. 30 A vadászati specializáció kérdéséről Id. M. Gábori: i. m. 1976. - Ua. Type of Industry and Ecology. Felecitations Volume to François Bordes. Paris-Calcutta. 1977. 3«