Századok – 1977

Történeti irodalom - Teatr v nacional’noj kul’ture sztran Central’noj i Jugo-Vosztocsnoj Evropü XVIII–XIX. vv. (Ism. Niederhauser Emil) 398/II

398 TÖRTÉNETI IRODALOM Henrikkel: magyarok (Belényesi Gergely, Szikszai Lukács, Thuri Mátyás és Skaricza Máté) leveleit Bullingerhez és Johannes Wolfhoz, valamint Wolfgang Musculus magyar kapcsolatainak dokumentumait. Ezekben tovább tisztázódik a svájci-magyar kapcsolatok 16. századi alakulása, ezen belül Bullinger magyarországi hatása. A magyaroknak Svájcba írt levelei nyomán szerez tudomást a nyugati világ arról, hogy Habsburg V. Károly a magyar protestánsokat hitükért halálra üldözi. A „Magyarok Wittenbergben" című rész Laskai Csókás Péter „De hominc" c. művének előszavából a wittenbergi egyetemen tanuló magyar diákok névsorát közli. A széles skálájú válogatás folytán igen színes és érdekes a kötet. Hasznos, elismerésre méltó munkát végzett a szerzői és szerkesztői munkaközösség. Külön érdeme, hogy olyan kevéssé szerepeltetett műfajokat is felvett a válogatásba, mint a prédikáció, káté és vitairat. A válogatás szempontjai, a bemutatás szemelvényes volta és a közlések módja tekintetében azonban erősen érződik, hogy a kötet nem tudományos céllal készült, hanem mondhatni a „művelt nagyközönség" igényeit igyekszik kielégíteni. Némi egyenetlenség mutatkozik az egyes közlések színvonala között is, de szembetűnőbb az írásmód egyöntetűségének hiánya. A bibliafordító Károli-Károlyi Gáspár névírásában nem foglal egységesen állást a kötet: nemcsak egy köteten belül szerepel a név kétféleképpen, de ugyanannak a tanulmánynak a címe a tartalomjegyzékben másként közli nevét, mint maga a tanulmány. Ugyancsak váltakozó a 16.-XVI. század megjelölés is. Nem egységes a görög szavak átírásában a t-th használata sem. Egyes szerzők a bevezető tanulmányokban az RMK (Régi Magyar Könyvtár) jelzetek mellett felveszik az RMNy (Régi Magyar Nyelvemlékek) jelzeteket is, mások nem. A kötet csak 1975-ben hagyta el a sajtót, megjelenésének felüntetett évszáma mégis 1973. Egyes tanulmányok - nagyon helyesen - felhasználják Kathona Géza: „Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből" című, 1974-ben megjelent kötetét, viszont nem értékesítik Esze Tamás: „Sztárai Gyulán" című tanulmányának eredményeit, ami pedig szintén haszonnal járt volna. (Debrecenben jelent meg 1973-ban, a KLTE Könyvtára közleményei 83. köteteként; a Debrecenben készült bibliográfia sem tartalmazza azonban.) - A korrektúra után is bennmaradt sajtóhibák néhol zavaróak, mert más értelmet adnak a szónak (pl. a 295. lapon Meliusz Kátéjának a címében „kerdeszkedések" helyett „kereszkedések" áll), vagy más adatokat közölnek (a 15. lapon Esze Tamás Kálmáncsehi tanulmánya megjelenésének éve 1976; valójában az Irodalomtörténeti Közlemények 1966. évfolyama közölte). - Az eredetileg latin nyelven írt és megjelent munkák latin címükkel lettek ismertekké. Nem mindig szükséges a címek lefordítása. így nem volt szerencsés pl. a „Loci communes"-nek a szemelvények élén való „lefordítása" sem. Ugyanis a „közös helyek" (187. 1.), de még kevésbé a „közhelyek" (16. 1.) nem fejezi ki az eredeti tartalmat, a szerző szándékát. - Ezek a hiányosságok a kötet értékét nem befolyásolják. Jelentős hiányossága azonban, hogy nem készült hozzá név-, tárgy- és helymutató. így a vaskos kötet kezelése, használata nehéz. A Studia et Acta Ecclesiastica ezen kötete reményt gyújt bennünk arra, hogy a sorozat keretében egyszer napvüágot lát a hazai reformátorok munkásságát közzétevő „opera omnia" modern kritikai kiadása is, ami mindenképpen megérné a ráfordított munkát, energiát és költségeket, s aminek a kiadásával a magyar művelődéstörténet és önmaga iránti adósságot törlesztené a Kiadó. Ladányi Sándor TEATR V NACIONAL'NOJ KULTURE SZTRAN CENTRAL'NOJ I JUGO-VOSZTOCSNOJ EVROPÜ XVIII-XIX W. (Moszkva, Nauka, 1976. 340 1.) A SZÍNHÁZ A KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-EURÓPAI ORSZÁGOK NEMZETI KULTÚRÁJÁBAN A 18-19. SZÁZADBAN A Szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézete a korábbi, elsősorban országonkint megszabott tematikáról az utóbbi években egyre több alkalommal fordítja érdeklődését átfogóbb, Kelet-Európa egészére vagy legalább is nagyrészére egyszerre kiterjedő témákra. Ennek a kiszélesedett érdeklődésnek kiváló eredménye ez az I. A. Bogdanov, A. A. Gerskovics, V. I. Zlidnyev és L. N. Tyitova szerkesztésében megjelent munka. A cím nem Kelet-Európát említ, hanem azt a két