Századok – 1977
Tanulmányok - Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első benépesedése 11/I
KÖZÉP- ÉS KELET-EUROPA DENÉPESEDÉSE 17 A másik tény, hogy a korszak műveltsége nem csupán „a moustérien". F. Bordes ezt a nyugati kultúrát — nyugodtan mondhatjuk, korszakalkotóan — számos csoportra választotta szét.4 Megmaradt a nyugati, valódi moustérien — különvált a charentien műveltség, az acheuléen tradíciójú moustérien, a micoquien, a levalloisien és ezek különféle változatai. A leletegyüttesek vizsgálata során hamarosan világossá vált, hogy Közép- és Kelet-Európa területén is számos, különféle, nem moustérien csoport élt. Nem volt szükség egy évtizedre, hogy a moustérien kultúra — mint a tág értelmű Palaeoanthropushoz kötött fogalom — mozaikszemekre essen szét. Sajátságos azonban, hogy ennek a „generalizált" moustériennek az elemei az egyes kultúrákat Franciaországtól a Krím-félszigetig, a Kubán-medencéig, a Kaukázuson túli területekig, sőt még sokkal távolabb is többé-kevésbé mindig alászínezik. Olyannak tűnik, mint egy vékony, átfedő lepel, amely alatt különféle, más karakterű kultúrák helyezkednek el — amit csábító, de egyelőre merész lenne a humánevolúció bonyolult útjaival összevetni. Témánk földrajzi kerete Közép- és Kelet-Európának mesterségesen körülhatárolt övezete. Közvetlen munkaterületünk a Keleti Alpoknál kezdődik - bele tartozik Jugoszlávia északi része, továbbá a Kárpát-medence körzete - kelet felé a Szovjetunió európai, középső és déli területe. A határt északon és délen a települések elhelyezkedése, valamint paleogeográfiai szempontok alapján húztuk meg. Ez a hosszú zóna ugyanis éppen egyezik a felső-pleisztocén korszak erdős-sztyepp övezetével. - Egyes kultúrák összefüggései miatt érintenünk kell a keleti és nyugati, ún. lehatároló területeket. Egyik a Rajnától keletre a délnémet terület, ill. az Alpok déli, itáliai előtere — a másik a Kaukázustól délre eső régió és keleti lezárásként Szovjet Közép-Ázsia térsége. — Az alábbiakban munkánknak csupán egyik eredményét ismertetjük kivonatosan.5 2. A benépesedés előzményei Közép- és Kelet-Európa fenti övezetét áttekintve — és kissé megelőzve most az összegezést - rendkívül színes, változatos kép rajzolódik ki. A különféle jellegű kultúrákat és csoportokat itt felsorolni sem lenne helyünk. Ezek a kultúrák azonban közel sem töltik ki a már jelzett időbeli keretet. Ha megvizsgáljuk az egyes települések rétegtani-kronológiai helyzetét, majd kisebb földrajzi egységenként egymásra helyezzük a különféle kultúrák, csoportok időtartamát, azt tapasztaljuk, hogy ritka kivételektől eltekintve mindegyik csak az utolsó interglaciális időszak végén, sőt az után jelent meg. Koruk a Würm bevezető fázisára és a Würm 1 körüli időszakra esik: az egész középsőpaleolitikum viszonylatában nézve későiek. Különösen áll ez a Kárpátoktól K-re eső síksági területekre, egészében a Szovjetunió európai részére, ahol interglaciális korú leleteket egyelőre nem is ismerünk. minthogy a jellegek a fejlődés útján összemosódnak. A kérdéshez ld. Liptúk Pál: Embertan és emberszármazástan c. alapvető, korszerű kézikönyvét. (Tankönyvkiadó, 1969.) 4 F. Bordes: i. m. L'Anthropologie, 54. 1950. - F. Bordes: Essai de Classification des industries „moustériennes" (BSPF), 50. 1953. 5 M. Gábori: Les civilisations du Paléolithique moyen entre les Alpes et l'Oural. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. 2 Századok 1977/1
