Századok – 1977
Történeti irodalom - Jemnitz János: A nemzetközi munkásmozgalom az első világháború éveiben (1914–1917). (Ism. Erényi Tibor) 1333/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1333 1960-as és 70-es években megjelent nagy monográfiákat találhatjuk meg. Hasznos a szokott időrendi táblázat. Sajnos, a két térképlap — nyilván a könyv olcsósága érdekében — csak egyszínű, de minthogy igen sokat akar egy térképen jelezni, vonalakkal és satírozással, csak nagy nehézséggel használható. Egy 50 000 példányban megjelenő munkánál talán bizonyos költségtöbblet — vagyis színes térkép — elviselhető lett volna. Befejezésül megint csak a könyv pozitívumait kell hangsúlyoznunk. Érdemes volna elgondolkodni azon, vajon hazai felsőoktatásunk érdekében nem volna-e hasznos a két kötetet valamilyen formában magyarul megjelentetni. Pedagógiai szempontból ugyanis kitűnő, aki azt tudja, ami ebben a könyvben benne van (s részadatokkal nincs túlterhelve, valóban könnyen tanulható), az csakugyan minden fontosat tud az újkorról, Európa és Amerika vonatkozásában. Niederhauser Emil JEMNITZ JÁNOS: A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 1914-1917 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. 608 1.) A hatszáz oldalas mű — tudomásunk szerint - a legterjedelmesebb nemzetközi munkásmozgalomtörténeti monográfia, amelynek elkészítésére magyar szerző vállalkozott. Ha valaki ezzel szemben a hazai, a nemzetközi munkásmozgalom történetére irányuló kutatás elmaradottságára hivatkoznék, akkor joggal megjegyezhetjük, hogy Jemnitz János műve a nemzetközi viszonylatban is legrészletesebb és legszínvonalasabb alkotások közé tartozik; ami pedig a témát illeti, ebben az összefüggésben is indokoltan minősíthető úttörő jellegűnek. Természetesen nemcsak terjedelmi kérdésről van szó. A mű színvonala, elvi vonalvezetése alkalmas arra, hogy az olvasó elismerését váltsa ki. A témaválasztás külön is dicsérendő. A nemzetközi munkásmozgalom — s vele együtt az egész egyetemes történet - egyik sorsdöntő periódusát dolgozta fel a szerző. A könyv jó három esztendő történetét tárgyalja. A valóságban azonban jóval többről van szó. Az első világháború évei a nemzetközi szocialista munkásmozgalom történetének egyik legjelentősebb, máig kisugárzó fontosságú időszakát jelentik. Régóta, szinte a szocialista munkásmozgalom kezdeteitől érlelődő folyamatok tetőződnek; ezekben az években, ugyanakkor, amikor új folyamatok kezdődnek; az események új hullámverése indul meg. A választott időszak — az említett, nagyfontosságú összefüggések mellett is — ahogy mondani szokták „kerek egész"; a periodizáció aligha szorul indokolásra. Elfogadható tehát, hogy a szerző nem dolgozta fel az I. világháború egész időszakát, hanem tárgyalásainak fonalát 1917 februárjánál megszakította. 1917-1919 forradalmas eseményei valóban külön monografikus kifejtést igényelnek. Ezt figyelembe véve is, a mű túlságosan hirtelen ér véget. Szívesen olvastunk volna összegezőbb jellegű és érdemibb kitekintést annál, mint ami a mű végén található, hiszen 1917-1919 nemcsak új korszak kezdete, hanem az előző periódus befejezése is.
