Századok – 1977

Történeti irodalom - Szabó István: Jobbágyok-parasztok (Ism. Hársfalvi Péter) 1327/VI

1330 TÖRTÉNETI IRODALOM Talán lehet valami igazság abban, hogy Kossuthnak a jobbágykérdésben tanúsított magatartását finom elfogultsággal, a tőle mindig megszokott szigor, realizmus enyhülésével ítélte meg. Kossuthhoz való vonzalmát sohasem titkolta. De ezekben az írásokban is nehéz lenne bizonyítatlan megállapításokat felfedezni. Tényekkel bizonyított még az a — talán legmeghökkentőbb — megállapítása is, hogy Kossuth a polgári tulajdonviszonyok, a tőkés mezőgazdaság vonatkozásában az angol farmer-rendszert tekintette ideáljának, sőt voltak Kossuthnak, mint pénzügyminiszternek egyenesen a francia forradalom jakobinusainak az intézkedéseire emlékeztető kezdeményezései is a kincstári földekkel és a hazaárulók elkobzott birtokaival kapcsolatban. Vonakodva lépte át Szabó István a maga tudományos kutatási területén a feudalizmus korszakhatárát és problematikáját. Mégis vállalkozott legalább az általános kitekintésre a kapitalizmus korára, mert ezzel is segítségére tudott és kívánt lenni tanítványainak, de bizonyára azért is, mert őt magát, az embert, a nemzeti társadalom tagját, a szocializmus korszakának emberét foglalkoztatta, hogy hová tart annak a jobbágyi-paraszti társadalomnak a jelene-jövője, melynek eredetét és göröngyös útját évtizedeken át alázattal és nagy felelősséggel kutatta. És miként fontos megállapításokat tudott tenni a parasztság kapitalizmuskori osztályszerkezetének, életformájának, történeti kutatásának elősegítéséhez, így sikerrel összegezte korunk parasztságának fejlődési tendenciáját. 1965-ben írta le, hogy a szocialista társadalom és a benne végbemenő ,,új mezőgazdasági forradalom, a munka nagyarányú gépesítése következtében a paraszti és ipari munkás nemcsak az osztálybeliség síkján, hanem az életforma tekintetében is összetalálkozik, hiszen a traktoron ülő és mindenféle gépeket kezelő mezőgazdasági bérmunkás akár ipari munkásnak is tekinthető már, amellett a város és a falu különbségeinek fokozatos eltűnésével — ha ez még csak kezdeteiben mutatkozik is — a hagyományos paraszti kultúra feladásával, elhalványulóban vannak a paraszti életformának éppen azok a sajátosságai, melyek a paraszti bérmunkást az életforma tekintetében a parasztság nagy tömbjéhez kapcsolták. Ezek a folyamatban levő fejlemények arra látszanak mutatni, hogy a parasztság fogalmát a szocialista termelés útján járó társadalmunkban csak az egységes szövetkezeti parasztság fogja tovább vinni, amely — soraiban a korábban birtoktalanokkal együtt — a földet össznépi tulajdonként s a nagyüzemi termelés előnyeinek lehetőségeivel tartja a kezében." Nem érinthettünk minden lényeges kérdést és tanulmányt Szabó István kötetével kapcsolatban. De talán a legfontosabb eredményekre, az egykori tudományos életben vele kapcsolatban leginkább vitatott kérdésekre sikerült rámutatnunk. Szeretnénk hinni, hogy Szabó István korábban és kötetbe került, de ma már alig hozzáférhető írásait: tanulmányait, kisebb dolgozatait is sikerül majd újból kiadásra előkészíteni. Csak gazdagodni fog velük mai tudományos életünk. Hársfalvi Péter