Századok – 1977
Történeti irodalom - Niederhauser Emil: Nemzetek születése Kelet-Európában (Ism. Palotás Emil) 1324/VI
1324 TÖRTÉNETI IRODALOM szélsőséges esetekben uralma alatt is tarthatja a termelést.) Új gazdasági bázis hiányában az iszlám a régi alapon végezte el feladatát, a hagyományos törzsiség felszámolását, s ebből egyenesen következik, hogy kénytelen volt megőrizni, majd átalakított, magasabb szinten újratermelni a felszámolásra ítélt társadalmi forma számos elemét. Az iszlám a partikuláris törzsiség helyébe a valláshoz és a területhez tartozás elvén alapuló közösséget teremtett, úgy azonban, hogy a kialakuló arab impérium s szervezett állama, a kalifátus, egy mrnd elvontabb, másodlagosan megszervezett törzsiség maradt, örökölve annak alkalmatlanságát a belső fejlődésre. A győztes iszlám véget vetett a békés eszközökkel folytatott kereskedelemnek is, s szilárd államiságot szerezve és a törzsi társadalom egyik „legőseredetibb munkáját", a háborút téve kizárólagos munkává, a hódító arab impérium szolgálatában visszatért a nomád társadalom kapcsolatteremtő eszközéhez, a kényszerreciprocitásnak alávetésben, sarcoltatásban és adóztatásban realizált módszeréhez. Ezzel a mekkai kereskedelem történelmi szerepe meg is szűnt, s az általa megindított és kiteljesedett folyamat e sajátos kereskedőváros jellegét és szerepét is átalakította. Hegyi Klára NIEDERHAUSER EMIL: NEMZETEK SZÜLETÉSE KELET-EURÓPÁBAN (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1976. 245 1.) Az utóbbi időben örvendetesen gyarapodik a magyar nyelvű újkori egyetemes történeti művek száma. Különösen örülnünk kell annak, hogy ezen belül egyre többet olvashatunk a szomszédos népek múltjáról, a velük átélt történelem közös megpróbáltatásairól, ágas-bogas kapcsolatainkról, egyszóval Kelet-Európa történetéről. Régi és sokat ismételt panasz veszít ezzel jogosságából. Igaz, e szép fejlődés ellenére sokszor még mindig erősebb a hiányérzetünk, mint az eredmények feletti örömünk. Mégsem tarthatjuk helytállónak az olyaij jellemzést, hogy a recenzeált könyv „az ismeretlen Kelet-Európáról" szólna. A kiadó részéről talán érthető, ha propagandafogásból ilyen túlzásra ragadtatja magát a fülszövegben, mi azonban éppen a jelen munka szerzőjével szemben érezzük ezt igazságtalannak. Hiszen Niederhauser Emil — másokkal egyetemben — nagyon sokat tett azért, hogy ismereteink a keleteurópai népek újkori fejlődéséről bővüljenek. Mint kutató maradandó érdemeket szerzett, hogy csak példákat említsünk, az olyan összetett folyamatok vizsgálatában, mint a jobbágyfelszabadítás, vagy a polgári átalakulás problémái Kelet-Európában. „A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában" c. disszertációjának sikeres megvédésével nyerte el a tudományok doktora fokozatot. Mint a tudományos ismeretek népszerűsítőjét talán legjobban azzal jellemezhetjük, hogy az utóbb említett nagyszabású értekezés eredményeit a szakembereknek szánt (tudományos apparátussal ellátott, vaskos könyv formájában való) kiadás előtt tömör, népszerű alakban, mindössze 12 ív terjedelemben a szélesebb olvasóközönséggel ismertette meg. Sikerült folytatása ez a szerző korábbi hasznos ismeretteijesztő tevékenységének. A mű szerkezetileg két részre tagolódik. Az elsőben a témakör problémáinak átfogó, elvi jellegű rendszerezését, a polgári nemzettéválás kardinális kérdéseinek összesítő
