Századok – 1977

Történeti irodalom - Simon Györgyi lásd Molnár József - Simon Róbert: A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege (Ism. Hegyi Klára) 1321/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1321 SIMON RÓBERT: A MEKKAI KERESKEDELEM KIALAKULÁSA ÉS JELLEGE (Budapest 1975,1681. Értekezés a törtóieti tudományok köréből. Uj sorozat 75) Az egyetemes arabisztikai kutatás viszonylag későn, a közel-keleti európai gyarmatosítás hatására a múlt század végén vált tudománnyá. Létrejöttének kora máig ható erővel meghatározta azt, hogy elsősorban részkérdéseket vizsgáló, pozitivista iszlámkutatássá vált, amelyből szinte teljesen hiányzott és hiányzik a gazdaság- és társadalomtörténeti érdeklődés. Ezért érdemel különös figyelmet minden olyan munka, amelyik az arab történelem vizsgálatát ebbe az irányba teijeszti ki. Simon Róbert előző könyve az iszlám létrejöttét vizsgálta (Az iszlám keletkezése. Budapest 1967). Az új vallás születésében — s tágabban: az északarab történelmi mozgás megindulásában — a kereskedők városává váló Mekka, a mekkai kereskedelem kialakulása játszotta szerinte a meghatározó szerepet. A város bekapcsolódása a luxusjavakat közvetítő távolsági kereskedelembe egy új, egyéniesült „munkaeszközt" teremtett, a kereskedő előlegezett tőkéjét. Bár maga a kereskedelmi tevékenység s az általa létrehozott puszta pénzvagyon-forma közömbös az adott társadalmi — jelen esetben a törzsi — rendszerrel szemben, egyéniesültsége miatt egyre élesebb ellentmondásba került és végső fokon bomlasztóan hatott a korábbi közös földbirtoklásnak és elosztásnak megfelelő, hagyományos és fejlődésképtelen, a vérségi kötelékeken alapuló törzsiségre. A szerző ebből az ellentmondásból, a kereskedelmi tőke bomlasztó hatásából vezette le az iszlám létrejöttét. Új könyvében Simon Róbert egy évszázadnyit visszalépett, és az iszlám születésének kiváltó okát, a mekkai kereskedelmet vette vizsgálat alá. Tanulmánya — ahogy címe ls jelzi — két nagy szerkezeti egységre oszlik: az elsőben e kereskedelem létrejöttét kíséri nyomon, a másodikban jellegével foglalkozik. Az arab hagyomány a mekkai kereskedelmet egyetlen generáció — négy testvér — szervező munkájából eredezteti. Ez a feltételezés a kereskedelem ex nihilo felbukkanásáról a 6. század elején, és az arab források datálásra alkalmatlan, legendás közléseinek az átvétele még a mai munkákban is gyakran fellelhető, s általában elmondható, hogy a mekkai kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi szakirodalmat sok, mind a részletekben, mind az elméleti általánosításban egymásnak ellentmondó nézet és sok bizonytalanság jellemzi. Simon Róbert egyik nagy érdeme az, hogy az északarab történelem megindulását a korabeli „világtörténelem" szerves részeként elemzi, s ehhez az arab forrásokat bizánci, perzsa, szír, abesszin és délarab forrásokkal egészítve ki, a kizárás módszerével határozza meg a mekkai kereskedelem kialakulásának időbeli lefolyását. Az ötlet látszólag egyszerű (a soknyelvű forrásanyag és a már-már parttalan szakirodalom feldolgozásának szükségessége valójában óriási feladat elé állítja az erre vállalkozót): mivel az arab források datálásra alkalmatlanok, a nem-mohamedánok viszont magáról Mekkáról nem is tesznek említést, meg kell vizsgálni a két nagyhatalom (a nagy fogyasztó Bizánc és az elsősorban közvetítő Irán) és a közvetlen riválisok (a himjarita Jemen, a Kinda törzsszövetség, a Jement meghódító abesszinek, a Gasszanidák és a Lahmidák) gazdasági