Századok – 1977

Tanulmányok - Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első benépesedése 11/I

12 GÁBORI MIKLÓS délorosz—ukrán folyóvölgyek. Átmeneti és tartós jellegű, többszörösen visszatérő vadásztáborok sora alakul ki a Dnyeszter, a Dnyeper középső folyása mentén, a Don—Donyecmedencében, az Azovi-tenger partvidékén — tovább egészen a Volgáig és a Kubán-vidékig. A Krím az utolsó eljegesedés kezdetén és tetőzése alatt valóságos rezervátum lesz. Egyszerre több, egymástól eltérő paleolitikus műveltség él egymás mellett — az embercsoportok és kultúrfáciesek itt mintegy felgyűlnek — és amint a Würm jégkor első, erős hideghulláma elmúlik, a félsziget azonnal ki is ürül. — A felsorolás most természetesen sem korrendi sort, sem elterjedési irányt nem jelentett. — Ennek a kezdeti, szórványos benépesedésnek a szempontjából azonban alá kell húznunk még egy tényt. Azt, hogy a különféle kultúrák és csoportok az előbb említett területeken ettől az időszaktól, tehát a középső-paleolitikum idejétől kezdve mutatnak összefüggő fejlődést, majd helyenként töretlenül vezetnek át a következő nagy korszak, a felső-paleolitikum civilizációiba. A kelet-európai síkság műveltségei nagyrészt már eltérnek a Közép-Európában ismertektől. A Dnyeszter és a Dnyeper között egyébként is feltűnően széles települési űr figyelhető meg. Máskor viszont azt tapasztaljuk, hogy ennek a hosszú földrajzi övezetnek a nyugati és keleti részén egyes kultúrák szerszámkészlete, ipara feltűnően hasonlít egymáshoz. Anélkül, hogy bármilyen kapcsolat vagy akár „áthatás" lett volna közöttük. Végül mivel ezeknek a kultúráknak nincs meg a helyi, a közvetlen genetikus előzményük - ti. ebben a földrajzi övezetben - kézenfekvő a kérdés: honnét, hogyan, miből alakultak ki, miként kerültek ide? Felvetődnek más lényeges problémák is. - Mi alakította ki az egyes kultúrák jellegeit? Mi az oka pl. annak, hogy egyes települések régészeti anyaga, vagy egész műveltségi körök ipara élesen eltér egymástól — ugyanabban az időben, egymás közvetlen közelében - máskor viszont igen nagy földrajzi távolság ellenére hasonló, szinte azonos karakterű? Milyen volt ennek a földrajzi zónának az időben is folyamatosan változó természeti képe, az ember ökológiai környezete? Melyek ennek a kezdeti benépesedésnek a konkrét időbeli határai - és végül ismét: merről, merre? A történeti vázlat előtt ezekre a kérdésekre kell a lehető legrövidebben válaszolnunk — éspedig úgy, hogy ezúttal a sokféle kultúra, csoport jellemzését vagy az egyes települések vizsgálati eredményeit, a döntően fontos geokronológiai parallelizációkat és tipológiai elemzéseket stb. érhetően mellőzzük. 1. A kutatás módszerei és lehetőségei Mielőtt Közép- és Kelet-Európa erdős-sztyepp övezetével foglalkoznánk, szükséges kitérnünk a kutatás módszereire és lehetőségeire. Az ősember korának kutatása az utóbbi néhány évtizedben világviszonylatban erősen fellendült, mondhatnánk „kurrens" tudományág lett és módszerei igen hirtelen fejlődtek. A gyors fejlődés egyik alapvető oka az, hogy a paleolitikum kutatása a legszorosabban összekapcsolódik a természettudományokkal. Célja természetesen társadalomtörténeti, történeti folyamatok rekonstrukciója, a régészetnek azonban ma nincs egyetlen ága, korszaka sem, amely annyira komplex módszert és szemléletet alakított volna ki, mint ez. Az ősember korának vizsgálata az utóbbi két-három évtizedben teljesen lemondott arról, hogy a negyedkor emberének, kultúrájának vagy éppen a korának