Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULI ANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1179 meg. Ekkor pedig Alánia kereskedővárosa a Kuma nagy kanyarai, valószínűleg a második nagy kanyar mellett, körül volt. Ez a pont sajátosan egybeesik a forrásokban később adatolt Madzar város helyével.3 4 Ettől a ponttól kell tehát számítanunk a további utat, amely, mint azt a késői kutatás egységesen elismerte, északi irányú volt. Madfcar környékéről ugyanis két út indul ki, az egyik Szakszin irányában, a másik észak felé. Mivel Julianus útjának későbbi topográfiai adatai (Veda, Bundáz) a Volgától nyugatra eső területre utalnak, a barátok csak az utóbbi úton indulhattak el. A szakszini irányt az is kizárhatja, hogy a Volga túlsó partján már tatár uralom volt,35 erre közvetett utalás történik a Riccardus-jelentésben is.3 6 A szerzetesek „néhány pogány társaságában" 37 napi utat tettek meg, s az út 37. napján Veda tartomány Bundáz nevű városába érkeztek.3 7 Legutóbb Perényi a 37 napi utat 740 km-nek számította,3 8 hihetőleg azonban ebben az esetben nem számíthatunk napi 20 km-es átlagot. A barátok ui. „continue" mentek,3 9 ami egyrészt pihenőnap hiányát jelenti, másrészt valószínű, hogy egy erősebb, folyamatos menetelésről van szó. Emlékeznünk kell arra, hogy Alániából a tatároktól való félelem miatt nem indult karaván, következésképp, ha néhányan elindultak, bizonyára megerőltető, sietős utat tettek meg. A barátok erős legyengülése, amely Gerhardus életét követelte, feltehetően nemcsak ellátottságuk hiányosságának következménye, hanem a megerőltető útnak is. Fenti okok miatt minden bizonnyal legalább napi 25 km-es átlagot, ha nem többet kell számolnunk. Ez pedig legkevesebb 925 km-es utat jelent, ami a Kuma-kanyar (Madiar) és Penza közötti távolság, azaz a Szura-hajlat vidékét kapjuk végpontul. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó lehetne Bromberg Bundáz = Penza azonosítása,40 ha azt a város 17. századi alapítása nem cáfolná.4 1 Kézenfekvőbb a Bundáz alak mögött a burtas nevet keresnünk. Ibn Haukäl, Indrisí és Jäküt említik, hogy a burtasoknak van Burtas nevű városuk,42 sőt Burtas helyneveket ma is ismerünk, pl. 4 falut a volt penzai kormányzóság kerenszki járásából,4 3 így valószínűnek vehető, hogy a Bundáz egy Burdaz alak elírása.4 4 Sinor szerint ugyan Györffy azonosítása alig meggyőző 4 5 amivel szemben rá kell mutatnunk, hogy a Burtas = Bundáz azonosítás mellett szólhat a Veda területnév is. Utóbbit Bromberg a Vjada folyó nevével egyezteti, de ez az alak, mint népnév ismert 13. századi orosz forrásból. Az 1225-ben, Novgorodban írt „Slovó o pogibeli Russkoj zemli"46 szerint a következő keleti népek adóztak Vladimir 3A Rtveladze, Sovetskaja Archeologija 1972-3.149. skk. 1. kép. 35 R. Grousset: L'empire des steppes. Paris. 1938. 308. 36 Ricc. 2,j,,Dörrie, 154. 3 7 Ricc. 3,7 , Dörrie, 155. 38 Perényi J., MNy 55. 495. 39 Ricc 3„,Dörrie, 155. 4V Bromberg, FUF Anz. 26. 68. 41 Czeglédy K..: Magna Hungaria. Száz., 1943 283/2. j. 4 2 Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 72. 4 3 A. M. Scerbak: Materialy i issledovanija po archeologii SSSR (a továbbiakban: MIA) 75. M-L. 1959. 374/102. j. 44 Vö. Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet 73., Perényi J.: i. m. 496. 4 S D. Sinor. BSOAS 14-2. 592/1. j. 46 Keletkezésére: M. N. Tichomirov: Trudy Otdelenije drevnerus. lit-ry, IRLI AN SSSR VIII. 1951. 243 - 244.
