Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1145 Amíg az NSzK-ban az energiahordozók részesedése a villamosáramtermelésben a háború után alig mutatott eltolódást, az NDK-ban — a kőszénhiány miatt kényszerűen — több mint 88%-ban (ma 84%-ban) barnaszénre támaszkodott. Az NSzK azonban nemcsak ebben az összefüggésben takaríthatta meg a barnaszénbányászathoz szükséges nagy beruházásokat és az erőművek átállítását. Mivel már eleve nagyobb erőművekkel rendelkezett, ott nem is volt ugyanabban a mértékben szükség, mint az NDK-ban a kapacitásokat új nagy arőművek létesítésével kibővíteni. Ehhez járul, hogy az NSzK több mint egyötödében vízierőművekre támaszkodhat, az NDK-nak földrajzi viszonyai folytán nincs ilyen lehetősége.9 8 Eme jobb indulási feltételek mellett az NSzK villanyáramtermelését 1950-ig 44.5 milliárd kWh-ra, vagyis 1936-tal szemben 185%-ra, 1955-ig 75,8 milliárd kWh-ra ill. 315%-ra emelhette. Ugyanakkor az NDK nagy erőfeszítéseiről tanúskodik, hogy kedvezőtlen előfeltételek ellenére, a villany áramtermelését 1950-ig 19,5 milliárd kWh-ra, az 1936-os termelés 139%-ára, 1955-ig 28,7 milliárd kWh-ra, ill. a háború előtti színvonal 205%-ára emelte." Ez a teljesítmény mégsem volt elégséges a népgazdaság állandóan fokozódó szükségeletének kielégítésére. Az NDK energiagazdálkodásában mutatkozó nehézségeket csakis új kapacitások létesítésével lehetett kiküszöbölni. És ha az első erőmű építését csak 1955-ben kezdték meg, akkor ez többek közt a gépgyártásban mutatkozó aránytalanságok, az energiagépgyártás hiányának rovására írandó. 3.4. A gépgyártóiparon belül azonban nemcsak az energiagépgyártás hiánya a turbinákban, generátorokban, varrat nélküli csövekben, kazánlemezekban és erőmű-kazánokban meglevő hiány volt az, ami Németország kettéosztása folytán tetemes aránytalanságokhoz vezetett. Egészében a nehézgépgyártás, ezen belül nagy agregátorok előállítása a kohóipar számára az NDK területén alig volt kifejlődve. Az NDK-nak ebben a termelési ágban mutatkozó kielégítő százalékos részesedése mögött azonban itt is erős aránytalanság húzódott meg, amely a német ipar telephelyelosztásában történelmileg keletkezett. Ez különösen a kohó- és hengermű említett termelésére vonatkozik, amely 1936-ban csak 6,3%-ban volt az NDK területén, úgyszintén az erőgépgyártásra, amelynek részesedése valamivel több mint 14 százalékra terjedt.10 0 Az NDK már említett csekély mezőgazdasági gépgyártásánál különösen az aratógépekben mutatkozó hiány került előtérbe. Ezen túl súlyos nehézségek mutatkoztak oly kulcstermékeknél, mint hajtóművek és gördülőcsapágyak, amelyek csak kerek 15%-ban voltak képviselve. A bőrfeldolgozó ipar az NSzK területére volt koncentrálva, ennek következtében a cipő- és bőriparban szükséges gépek előállítása csak kb. 16%-ban volt meg. Ezzel szemben az NDK átlagon felül részesedett textilgépek, irodagépek és papirosfeldolgozó gépek termelése terén. Szerszámgépekben, varrógépekben és nyomógépekben is kielégítő volt a termelés. 9 8 Más természetes energiaforrások is, mint olaj és földgáz messzemenó'en hiányzanak az NDK-ban; geológiai kutatások nem hoztak lényeges javulást. "Vö.//. Koziolek. i. m. 11. 100 Ezek és a következő' számok az NDK-nak a német gépgyártás termelésében való részesedésére vonatkoznak, az 1938. évi eladás alapján, de Berlin nélkül. (A számítások alapja: Westdeutschland unter den Gesetzen der Reproduktion des Kapitals, 137, ill. Statistisches Jahrbuch für den Machinenbau. Frankfurt a. M. 1954.)
