Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

1146 LOTHAR BAAR Különösen bonyolult volt a helyzet mozdonyok előállítása terén, mert ilyen üzemek csaknem kizárólag Nyugat-Németországban voltak. Ez vonatkozik a hajóépítésre is, amely lényegében az Északi-tenger mentén, Hamburgban, Brémában is Kielben összpontosult, míg 1945-ig az NDK területén levő kikötők csak helyi jelentőségűek voltak, és túlnyomórészt a halászatot és a parti hajózást szolgálták.10 1 Éppen ennek az aránytalanságnak kellett érzékenyen megmutatkoznia, amikor az ötvenes években a népgazdaság gyors fellendülésével a tengeri külkereskedelem fokozása szükségessé vált. Az NDK azonban 1950-ben csak 1,5 évvel későbben csak 9 tengeri kereske­delmi hajóval rendelkezett és egyetlen teljesítőképes, tengerentúli kereskedelemre alkal­mas kikötője sem volt.10 2 Az egy termelési ágon belül mutatkozó erős aránytalanságok egy további példája a gépkocsigyártás. Az 1936-ban Németországban gyártott személygépkocsik 37%-a az NDK mai területére esett ugyan, de a szolgáltatóiparnak csak 14%-a volt ugyanott, azaz az elektrotechnikai felszerelés, a gyújtó agregátorok, gyertyák, karburátorok legnagyobb részét, de dugattyúkat, abroncsokat, üveget stb. is a mai Nyugat-Németország területeiről szerezték be.10 3 Az egész gépiparra, speciális ágazatait is beleértve jellemző tehát, hogy tetemes struktúrát változtató beruházásokra volt szükség, hogy meglegyenek az előfeltételek a saját ágazatokban, különösen pedig a más iparágakon belül mutatkozó aránytalanságok kiküszöbölésére. 3.5. Az NDK vegyi ipara a gazdag barnaszén-, kősó-, kálisólelőhelyekre, valamint olyan nyersanyagokra, mint agyag és gipsz, építhet. A nagy barnaszéntartalékok alapot nyújtottak kátrányégetők létesítésére, amelyek főtermékei egyebek között barnaszén­kátrány, ill. közép- és könnyűolajok és paraffin. Azonkívül a barnaszén, mint ismeretes, fontos nyersanyag a benzinszintézishez. A számottevő kálisó- és kősóbányászat pedig a volt Sachsen-Anhalt tartományban kedvező előfeltétel volt a szóda, marónátron, magné­zium, klór, sósav, műtrágyák stb. termeléséhez. Az NDK területén keletkezett vegyi ipar a természetes feltételek mellett nem alapulhatott a kőszénnemesítésen. A kőszén kokszolásánál nyert illó alkotórész, a nyersgáz, valamint a kőszénkátrány, annak a vegyi iparnak adtak nyersanyagot, amely a Rajna középső és alsó folyásánál telepedett meg. Különösen a különféle kőszén-kátrány­olajok voltak jelentősek, ezeken az alapokon épült fel a nyugatnémet festék- és gyógyszeripar. Ezért a vegyi iparnak ez a két termelőága volt az, amelyben a kettéosztás után eleinte igen érezhető aránytalanságok léptek fel. Az NDK-é volt ugyan Németország legnagyobb festékgyára Wolfenben, ez azonban kénfestékanyagra specializálta magát és különösen sötét színárnyalatokat termelt, míg Nyugat-Németország indanthrenfestékeket, mindenekelőtt kőszénkátrányból előállítható festékeket termelt.104 A kátrányfesték­anyagok előállításának hiánya hosszú ideig kihatott a textiliparra, amely nem kapta meg a szükséges festékanyagokat. Mivel a gyógyszertermelés lényeges részében szintén az üyen nyersanyagokon nyugszik, az NDK a német farmakológiai ipar terén is csak aránylag csekély arányban részesedett. 101 Die Volkswirtschaft der DDR. 225. 1 OÍGesischte der deutschen Arbeiterbewegung. 7. köt. 120. 1 0 3G. Kohlmey: i. m. 32. vö. továbbá Vierteljahrshefte zur Statistik der DDR. 3/1957. sz. 99. 1 04 Vö. Westdeutschland unter den Gesetzen der Reproduktion des Kapitals. 140 k.

Next

/
Thumbnails
Contents