Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1130 LOTHAR BAAR alatt újonnan létesítettek, úgy hogy együttvéve a nyugatnémet ipar a légitámadások ellenére a háború után nagyobb kapacitással rendelkezett, mint a háború előtt. Ugyanezt nem lehet elmondani az NDK sok iparágára. Ennek oka nemcsak abban rejlik, hogy a termelő berendezések nagyobb mértékben pusztultak el, hanem abban az addig kevésbé figyelembe vett tényben, hogy az NDK sok iparüzemét a későbbi szovjet megszállási övezet egyes részeinek amerikai és brit átmeneti megszállása idején amerikai és brit csapatok kirabolták. Már a Vörös Hadsereg elől menekülő náci nagyságok és háborús bűnösök minden még rendelkezésre álló szállítóeszközzel nagy értékeket hurcoltak Nyugat-Németországba. De ezt tették az amerikai és brit csapatok 1945 június végén, július elején, amikor Mecklenburg, Szászország és Thüringia általuk megszállt nyugati területeit kiürítették.29 H. C. Wallich felhívja a figyelmet arra, hogy gyárfelszereléseket is szétszedtek és magukkal vittek.3 0 Részben az eltulajdonított gyártmánydokumentációk és gépek szolgáltak alapul az NSzK-beli konkurrens vállalatok felépítéséhez, amelyek nem ritkán a régi cégnevekkel visszaélve nyomultak előre a világpiacon. Azt a kárt, amely az NDK-t ezáltal érte, csak nehezen lehet felmérni. Ezáltal az NDK-nak a nagyobb háborús károk miatt már eleve kedvezőtlenebb gazdasági kiindulási feltételei még tovább súlyosbodtak. I.2. Az NDK népgazdaságának kiinduló feltételei nemcsak az iparban elszenvedett nagyfokú pusztulások folytán voltak rendkívül nehezek, hanem a szállítóeszközök és forgalmi berendezések megsemmisülése következében is. A fasiszta háború utolsó fázisában a harci cselekmények és koncentrált légitámadások az NDK területén nagy károkat okoztak a helyi forgalomban. De a távolsági forgalom terén is tetemes veszteségek keletkeztek. 1945 után már csak a szállítóeszközök 40 százaléka állt rendelkezésre.3 1 A mozdonyok kb. 2/3-a és a személyszállító kocsik 60%-a veszendőbe ment, 970 vasúti hidat pusztítottak el.3 2 Nagyszámú pályaudvar és pályaberendezés vált használhatatlanná. Miután egyes szakaszokon és területeken semmiféle forgalom nem volt lehetséges, vasúthálózatról már nem lehetett szó. A forgalom másik lényeges tényezőjét, a belföldi hajózást is nagy veszteségek érték. Több mint 2000 hajó süllyedt el. Sőt még az országúti közlekedést is akadályozta, hogy kb. 1100 közúti híd rongálódott meg és maguk az utak is háborús károkat szenvedtek, 4,5 — 5 milliárd márka összegben.3 3 A munkásosztály pártja, a NSzEP alapelveiről és céljairól 1946. április 21-én hozott határozatában a szállításügy helyreállítását és a közelekedés biztonságát a legfontosabb intézkedések egyikeként jelölte meg a gazdaság felépítéséhez. Nyugat-Németországban a közlekedés különböző területein nagyobbak voltak ugyan a károsodások mint a gazdaság más ágaiban, mert a közlekedési berendezések igen sokszor voltak légitámadások célpontjai, az NSzK azonban a künduláskor mutatkozó sokkal kedvezőbb feltételei folytán az ilyen veszteségeket sokkal könnyebben és gyorsabban kompenzálhatta. Az NDK-ban szintén gyors ütemben hozták ugyan helyre a közlekedés terén elszenvedett károkat és sokat tettek, hogy a vasúthálózat fasizmus-J 9 Geschichte der deutschen Arbeiterbewgung, 6. köt 94. 30 H. C. Wallich: i. m. 193. 31 W. Ulbricht: i. m. 52. 3 2 Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. 6. köt. 15. 3 3 Die Volkswirtschaft der DDR. 214, 230.
