Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

1128 LOTHAR BAAR sikerült a barnaszéntermelést az 1936 évi 101 056 000 tonnáról 1946-ra 108 400 000 tonnára növelni, barnaszénbrikettből pedig 23 529 000 tonnáról 29 000 000 tonnára.1

8 Különféle más termékcsoportoknál a termeléscsökkenés csak lényegtelenül különbözik az egész ipari bruttótermelés indexétől. Ez vonatkozik az elektrotechnikai termékekre (39%), a finommechanikai és optikai termelésre (41%), textíliák termelésére, a műszálakat is beleértve (42%), valamint a ruhaneműkre, a fehérneműkre és bőrre, cipőkre és dohányárukra (48—48%).1

9

Az építőanyagtermelésnek 31%-ra történt visszaesése, a városok nagyarányú pusztulását tekintve, különösen súlyos következményekkel járt. Míg 1936-ban az NDK területén 1 686 000 tonna cementet termeltek, 1946-ban még csak 570 000 tonnát.2

0 Éppen emiatt a szovjet megszálló hatóság főként az építőanyagiparnak már 1945 nyarán konkrét termelési parancsokat adott, amelyek alapján az ipar központi igazgatása, valamint a tartományi és kerületi kezelőségei termelési terveket kaptak. Az ilyen termelési parancsok képezték az első lépcsőfokot a tervgazdálkodás kialakításához az NDK-ban. A fasiszta háború különösen az energiagazdálkodásnak okozott súlyos károkat. Az NDK területén az 1943-ban beruházott elktromos gép teljesítmény 1945-ben még csak 49,5%-ot ért el. Több mint 50% megsemmisült a háborúban. Míg 1943-ban összesen 27,2 milliárd kWh-t állítottak elő, 1946-ban csak 11,5 milliárdot, azaz 42,3%-ot.2

1 Természetesen egész Németországban akadályozták a béketermelés megkezdését a szörnyű pusztulások. Épp ezért Németország Kommunista Pártja központi bizottságának 1945. június 11-i felhívásában ez állt: ,,Bárhová tekintünk, romok, törmelék és hamu. Városaink elpusztultak, azelőtt termékeny területek elpusztultak és elhagyottak. A gazdaság dezorganizált és teljesen béna ... Németországot elképzelhetetlen méretű katasztrófa érte, és a romokból a hajléktalanság, a járványok, a munkanélküliség, az éhség kísértete néz reánk." Mégis a feltételek Németország keleti részében ebben a tekintetben lényegesen kedvezőtlenebbek voltak mint Nyugat-Németországban. így, mint ismeretes, a harci cselekmények Németország azon részeiben, amelyek az NDK-hoz kerültek, sokkal intenzívebbek voltak, mert nagyrészt a fasiszta haderő elkeseredett harcainak színterei voltak. Ellentétben a nyugati fronttal, ahol nagy területeket szinte harc nélkül adtak át az angol-amerikai csapatoknak, a fasiszta vezetés keleten az utolsó pillanatig kétségbeesett katonai ellenállásra adott parancsot. Ezen felül maguk a nácik által végzett pusztítások is a keleti harci területen sokkal kiterjedtebbek voltak. A fasiszta csapatok számos életbevágóan fontos objektumot semmisítettek meg, gyárüzemeket és hidakat robbantottak és élelmiszerraktárakat gyújtottak fel.2

2

Saját népükkel szemben alkalmazták a felperzselt föld hirhedt taktikáját, amellyel előzőleg már a Szovjetunióban szörnyű pusztításokat okoztak. 1 8 Statistisches Jahrbuch der DDR 1966. Berlin, 1966. 25. 1 'Statistisches Jahrbuch der DDR 1960/61 299. 20 Statistisches Jahrbuch der DDR 1966. 21 Vö. ff. Koziolek: Probleme der Wirtschaftsentwicklung der Deutschen Demokratischen Republik in der Zeit von 1950-1955. Kieler Vorträge gehalten im Institut für Volkswirtschaft an der Universität Kiel. NeueFolge 11, Kiel, 1957. 10. 22 Vö. Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. 6. köt. 14, 7. köt. 81.