Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

1126 LOTHAR BAAR Ahhoz, hogy az NDK népgazdasága megszerezze azt a jelentőséget a világban, amellyel ma rendelkezik, rendkívül súlyos és bonyolult körülményekkel kellett megküzdeni. „Első ízben kellett az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba fejlett, de elpusztított ipari államban, egy széthasadt nemzet feltételei közt végrehajtani. Minden lépés előre a másik német állammal, az imperialista Nyugatnémetországgal - amely ma Európa legerősebb imperialista állama — való kemény harcban történt és történik."9 Éppen azáltal vált a helyzet különösen nehézzé, hogy az NDK gazdasági kiindulópontja sok tekintetben kedvezőtlenebb volt, mint a Német Szövetségi Köztársaságé. Az NDK munkásosztályának a gazdasági versenyt olyan feltételek közt kellett folytatnia, amelyek az NSzK imperialista burzsoáziájával szemben már előre tetemes hátrányt jelentettek.1

0 Az NDK átvette ugyan a hajdani Németország gazdasági potenciáljának egy lényeges részét. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) becslése szerint az NDK területe (Berlin nélkül) 1936-ban az ipar netto termelési értékének 24 százalékával rendelkezett, Berlin 9 százalékával. A mezőgazdaság netto termelési értéke ellenben 26 százalékra rúgott.11 Eszerint az NDK területén (fővárosával együtt) a második világháború előtt Németország brutto ipari termelésének közel egy harmadát állították elő. Mégis az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei alapvetően különböztek az NSzK-étól. Itt ugyanis nemcsak olyan tényezőkről van szó, amelyek a két német állam eltérő gazdasági kiindulási helyzetét a második világháború utáni első években jellemezték, hanem olyan feltételekről, amelyek az NDK gazdasági felépítését 1945-től 1961-ig és azon túl befolyásolták, és következményeiben hosszú időre ellentmondásra vezettek a tudományos-technikai forradalom objektív követelményei és a népgazdasági lehetőségek közt, amint az különösen a felhalmozási alap terjedelmében fejeződik ki. Eme feltételek hatásának intenzitása azonban az egyes fejlődési szakaszokban különböző nagyságú volt. A gazdaság helyreállításának szakaszában, az antifasiszta-demokratikus átalakulás alatt, 1945—1949 között mások voltak a feltételek, mint a szocializmus alapjai lerakásának szakaszában az 1961-ig terjedő években, amikor új tényezők léptek fel, ill. mások csak akkor érték el teljes hatékonyságukat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország átfogó segítsége nélkül ily nehéz körülmények között nem lett volna lehetséges, viszonylag rövid idő alatt az NDK-ban is véghezvinni az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba. 1. A második világháború gazdasági kihatásai 1.1. Már az ipart ért rombolások, amelyekhez a hitlerfasizmus totális háborúja a volt szovjet megszálló övezetben vezetett, és amelyhez alig található történelmi párhuzam, az NDK-t rendkívül nehéz feladatok elé állították. Közvetlenül a háború befejezése után alig dolgozott egyetlen ipari üzem is. A kapcsolat az egyes üzemek és az ipari és gazdasági 9Uo. I 0 Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung, 7. köt. Berlin, 1966. 81. II United Nations, Economic Bulletin for Europe, Third Quarter, 1949. Vol. 1. No. 3 (Prepared by the Research and Planning Division Economic Commission for Europe, Geneva, January 1950) 25.