Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1125 végre. Kedvező feltételek keletkeztek arra, hogy Németországban kiirtsák az imperialista háborús politika gyökereit, antifasiszta-demokratikus rendet létesítsenek és rálépjenek a szocializmus útjára.4 A Szovjetuniónak a világforradalmi folyamatban és a nemzetközi osztályharcban betöltött szerepe, valamint a szocializmus útjára lépett népeknek nyújtott segítsége nem csupán külső tényező volt, hanem a Szovjetunió egyúttal mindezen országok belső erőviszonyainak konstitutív elemeként is szerepelt.5 Németország keleti részén a nép antifasiszta erői a demokratikus átalakulásért folytatott harcokban, új állami szervek létesítésénél, a földreform végrehajtásánál és a monopoltőke hatalmának megtörésénél különösen nagy mértékben támaszt kod hat tak a Szovjetunióra, amely mint szocialista megszálló hatalom a közös érdekek alapján ezt a folyamatot elősegítette, átfogóan támogatta és biztosította. Ennek a politikai és társadalmi-gazdasági átalakulásnak előfeltétele volt a munkásosztály egysége és a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. A demokratikus újjáépítésben már az 1945 májusa óta elért eredmények sem lettek volna lehetségesek a kommunisták és szociáldemokraták szoros együttműködése nélkül. így tehát Németország Kommunista Pártjának és Németország Szociáldemokrata Pártjának egyesülése Németország Szocialista Egységpártjává (NSzEP) 1946. április 21—22-én, a legnagyobb vívmányok közé tartozik a német munkásmozgalom és a német nép történetében. A német munkásosztály egységének marxista alapon történt létrehozása megteremtette a feltételeket a forradalmi átalakulás következetes folytatásához és sorsdöntő lépés volt a szocialimus felé vezető úton.6 Ami a konkrét történelmi-gazdasági feltételeket illeti, amelyek az NDK-ban az átmenetet a kapitalizmusból a szocializmusba megkönnyítették, mindenekelőtt az a tény jelentős, hogy Németország már a kapitalizmus feltételei közt fejlett ipari ország volt, számszerűen erős, nagyüzemekben koncentrált munkásosztállyal, sok jól képzett szakmunkással. A termelőerők fejlettségének magas foka, az erősen fejlett ipar és erős munkásosztály különösen az antifasiszta-demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején az NDK-ban a legtöbb más népi demokráciához viszonyítva kétségtelenül kedvező körülmény volt.7 Ezzel szemben épp gazdasági téren számos nehézség is szemben állott, s ez a tárgya az NDK népgazdasága kiindulási és fejlődési feltételei alább következő vizsgálatának. Különösen a nyugatnémá imperializmus kiindulópontjával való összehasonlítás szempontjából fontos annak elemzése, hogy ,hogyan és milyen feltételek közt sikerült a gazdaság demokratikus újjáalakítását keresztülvinni, teljesítőképes népgazdaságot felépíteni és a szocialista termelőviszonyokat győzelemre segíteni".8 4 25 Jahre Deutsche Demokratische Republik - ein Vierteljahrhundert Kampf für Frieden, Demokratie und Sozialismus. Berlin 1974. 8. kk. SH. Heitzer: Neue Probleme der Erforschung der Geschichte der DDR. In: Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1972. évf. 8. sz. 955 k. * DDR, Werden und Wachsen. Berlin, 1974. 75 kk. 1H. Heitzer: i. m. 962 kk. *E. Honecker: Bericht des Politbüros an die 11. Tagung des Zentralkomitees der SED. In: Neues Deutschland, 1965. dec. 16. 7.1.