Századok – 1977

Tanulmányok - Vass Henrik: A Nagy Októberi szocialista forradalom jelentősége és nemzetközi érvénye 1107/VI

A NAGY OKTÓBER JELENTŐSÉGE ÉS ÉRVÉNYE 1117 zásúak és más társadalmi rétegek érdekeit is kifejező, mind szorosabbá váló szövetsége, a fejlett szocialista társadalom építésének nélkülözhetetlen feltétele. A szövetségi politika fogalmát és hatókörét - hazánk társadalmi viszonyainak megfelelően - pártunk ennél is szélesebben értelmezi. A szövetségi politika feladatának tekinti, hogy az elősegítse a társadalmi osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, materialisták és hívők, hazánk magyar és nemzetiségi lakosainak aktív közreműködését a fejlett szocialista társadalom építésében. Döntései, intézkedései meghozatalánál ezeket figyelembe veszi. Mindez nemcsak megfelel a marxizmus-leninizmus eszmeiségének, hanem ezzel a politikával biztosítja egyben a proletárdiktatúra tömegbázisának megszilárdítását, a nagy többség tartós szövetségét a hazai és a nemzetközi osztályharc küzdelmeiben népünkre háruló feladatok megoldásában. * A forradalom győzelmének és az új társadalom építésének elengedhetetlen feltétele volt és maradt: a proletár internacionalizmus. — Ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik további fontos tanulsága és egyetemes érvényű tapasztalata. Marx és Engels már a munkásmozgalom korai tapasztalatai alapján kimutatták a proletár internacionalizmus történelmi tendenciáját: azt, hogy az a proletár osztályharc sikerének elengedhetetlen előfeltétele. Megfogalmazták leglényegesebb ismertető jegyeit és a proletárpártok, proletárszervezetek internacionalista magatartásának alapvető követelményeit. „Világ proletárjai egyesüljetek!" — hirdették már a Kommunista Párt Kiáltványában. A proletár internacionalizmus objektív társadalmi alapja abban van, hogy a tőkés kizsákmányolás és elnyomás túllépi a nemzeti kereteket, nemzetközi rendszerré válik. Még fokozódott ez az imperializmus időszakában. A proletariátus nemzetközi összefogásának szükségessége azonban nem automatikusan válik tudatossá és az osztály gondolkodásának, érzületének és cselekvésének meghatározó motívumává. Az élcsapatnak az osztályharc tapasztalatainak tudatosításával kell elvezetnie a munkásosztályt a proletár internacionalizmus eszméjéhez, mégpedig a burzsoá társadalom sokféle ellentétes tartalmú hatásának leküzdésével. A burzsoá társadalom ideológiai apparátusa ugyanis egyre kifinomultabban terjeszti a proletariátus megosztását szolgáló eszméket s különösen a proletár internacionalizmus szükségességét elhomályosító nacionalizmust, sovinizmust, faji elméletet és előítéleteket, nem utolsó sorban pedig a szovjet ellenességet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a proletár hatalom megszilárdulása csak a proletár internacionalizmus eszméjének valóra váltásával mehetett végbe. A soknemzetiségű cári Oroszországban a proletár osztályharc sikerének nélkülözhetetlen előfeltétele volt a különböző nemzetek, nemzetiségek proletariátusának szilárd, megbonthatatlan összefogása, közös harca a cárizmus ellen, a burzsoázia hatalma ellen, a szovjethatalom megvédéséért, az elpusztult ország helyreállításáért és a szocializmus felépítéséért. A bolsevik párt egész tevékenysége arról tanúskodik, hogy felismerte ezt és következetesen alkalmazta a nemzetköziség elvét a soknemzetiségű Oroszország nemzetiségi munkáspártjai egységének megteremtésében. A párt Lenin útmutatásai alapján megtalálta az utat, hogy Oroszország elnyomott nemzetinek az önrendelkezési jogáért