Századok – 1977

Tanulmányok - Vass Henrik: A Nagy Októberi szocialista forradalom jelentősége és nemzetközi érvénye 1107/VI

A NAGY OKTÓBER JELENTŐSÉGE ÉS ÉRVÉNYE 1113 és az egyes társadalmak lényegesen különböznek ma is egymástól társadalmi szerkezetük sajátosságai, a politikai élet szervezetei, és annak formái tekintetében, de az említett országokban mégis ugyanaz a társadalmi rend uralkodik, a kapitalizmus. Ugyanígy a forradalmak minden sajátos körülményei és formái mellett sem tagadhatók a szocialista forradalom és a szocialista rend általános érvényű vonásai mindazon országokban, ahol az a Nagy Októbert követően győzedelmeskedett. Október nemzetközi hatása a lenini „tágabb" értelemben korunkban több vonatkozásban érvényesül: a) A 60 esztendővel ezelőtt megkezdődött világforradalmi folyamat eredményeképpen létrejött a szocializmus mint világrendszer. A szocialista országok között gazdaságilag, politikailag, kulturális, ideológiai tekintetben a még megoldatlan és gyakorta polémiát kiváltó problémák ellenére — nem volna méltó Lenin és Október szelleméhez, ha ezekről hallgatnánk — állandó kiegyenlítődési folyamat megy végbe. A mozgás iránya törvényszerűen a testvéri pártok, a baráti népek és kormányok elszakíthatatlan szövetsége. b)A világ első győztes szocialista forradalmának következménye az is, hogy napjainkban a nemzetközi munkásmozgalmon belül meghatározó jelentőségű szerepe van a forradalmi irányzatnak. Bebizonyosodott, hogy az imperializmus legyőzhető és lehetőség nyílik minden ország proletariátusa számára a szocializmus megvalósítására. Elválaszthatatlanok Októbertől azok a fontos reformok is, amelyeket a fejlett tőkés országok munkásosztálya az utóbbi hat évtized során kivívott az anyagi jólét és a politikai jogok terén. c) Történelmileg 1917-ben kezdődött meg és napjainkban teljesedett ki az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása. A forradalmi folyamat egyik jellemző vonása korunkban az, hogy ténylegesen világméretűvé vált. d) Társadalmi tekintetben pedig a nemzetközi forradalmi folyamat sajátossága: egyetemes jellege, amennyiben mindenfajta kizsákmányolás ellen folyik a küzdelem, és a forradalom feladata, hogy felszámolja a monopolkapitalizmust, a neokolonializmust, a feudális és félfeudális maradványokat, sőt helyenként a még kezdetlegesebb kizsákmányolási formákat. Ez a világforradalmi folyamat egységes és oszthatatlan, mert három fő erejének: a szocialista vüágrendszernek, a tőkés országok forradalmi munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalomnak, a fejlődő országok dolgozóinak sikerei és kudarcai kölcsönösen hatnak egymásra. És mindezeket összegezve leszögezhetjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem jött volna létre és nem létezhetne sem a szocialista világrendszer, sem a kontinenseket átfogó, tömegméretű kommunista és munkásmozgalom, nem bontakozhattak volna ki az imperializmus gyarmati rendszerének szétesését előidéző nemzeti függetlenségi és felszabadító mozgalmak sem. * A Szovjetunió döntő szerepe a második világháborúban, a fasizmus szétzúzásában, a szocializmus és a nemzetközi munkásosztály, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak erőinek további megerősödéséhez vezetett. Mindez gyökeres módon megváltoztatta az osztályharc történelmi feltételeit. Számos országban győzött a munkásosztály és e harcok tanulságaival gazdagodott az osztályharc elmélete.